Kétségtelen, hogy végre ismét van miért szurkolni, és ezt a magyar csapat meg is érdemli. Az Izland elleni csoportmérkőzésen gyakorlatilag beszorították az ellenfelet a saját térfelére, és legutóbb a portugálok ellen is nagyszerű erőnlétről tettek tanúságot. De vajon mennyi energiát igényel a szervezetüktől a két félidő?
Az utóbbi években elterjedt meccsanalizáló szoftverek szerint a játékosok egy nemzetközi mérkőzés során átlagosan 12-13 kilométert futnak, amelynek közel fele kocogás, egyötöde futás , 10-15 százaléka sprintelés, míg a fennmaradó része séta. Mivel a futás energiaigénye tempótól függően 1-2 kcal is lehet percenként és testsúly-kilogrammonként, egy meccs során a sportolók szervezete akár 1500-1800 kalóriát is felhasználhat. Összehasonlításként: egy átlagos nő teljes napi energiaigénye körülbelül 2000 kcal.
Bár néha úgy látni, hogy a bíró csak távolról követi az eseményeket, a valóságban egy jobb sípmester átlagos futásmennyisége eléri a játékosokét, nagyjából 11,5 km távval. Ennek szintén közel fele a lassú futás, valamivel több, mint egyötöde séta, és egytizedénél valamivel több a sprint.
Energiafelhasználásban tehát nincs különbség a játékosok és a bíró között, azonban más a helyzet az amatőr játékosoknál: bár az ő futásmennyiségükről nincs adat, de kalória-leadási táblázatokból megnézhető, hogy a focizás percenként mintegy 10 kcal energiát igényel, azaz egy tempós, kilencven perces meccs alatt mi, átlagemberek is felhasználhatunk körülbelül 700-900 kalóriát.
Míg a játékosok iszonyú tempóban égetik a kalóriákat, addig a legtöbben nassolnivalóval és némi innivalóval felszerelkezve ülnek le meccset nézni. Érdekes kérdés, hogy míg a pályán lévők akár a testsúlyuk egy százalékát is elvesztik a mérkőzés alatt, mi mennyivel gyarapodhatunk az Európa-bajnokság egy hónapja során?
Elsőként nézzük azt a példát, ha valaki csak egy csomag ropit eszik, és egy sört iszik meg a kilencven perc alatt. Míg a nálunk közkedvelt sörök energiatartalma fél literenként 180-260 kcal, a sóspálcika csomagja (45 g) 180 kcal, ami összesen tehát 360-440 kalória. Ha valaki csak a magyar válogatott három csoportmeccsét, a nyolcaddöntős mérkőzését, majd pedig egy-egy további mecset néz meg a döntőig, akkor hét meccsen összesen 2500-3000 kalóriát nassol, ami körülbelül negyed-fél kilónyi hízást eredményezhet.
Ha valaki inkább az üdítőre és a pattogatott kukoricára szavaz, máris másként fest a kép. Fél liternyi szénsavas üdítő körülbelül 220 kcal (tehát nem tér el jelentősen a sör energiatartalmától), míg a popcornból egy zacskó (100 g) 430-460 kilokalóriányi energiát jelent – és bár a zacskóban elméletileg több ajánlott adag van, ritkán állunk meg a hivatalos mértékül szolgáló ötven grammnál. Meccsenként így 650 kcal-t - egy átlagos ebéd energiatartalmát - nassolunk, hét mérkőzésnél 4500 kalória feletti plusznál járunk, ami megfelelő mozgás hiányában már több mint fél kiló hízást eredményezhet. Persze ezek a számok csak a példákban szereplő mérsékelt fogyasztásokra és hét meccsre vonatkoznak, sokan ennél több meccset néznek meg, és azok alatt is szaporán nassolnak, iszogatnak. Mivel azonban az evés-ivás a meccsnézés elengedhetetlen tartozéka, nem kívánunk senkit sem lebeszélni a jóízű szurkolásról, sőt.
Ha valaki el akarja kerülni a hízást , érdemes megszívlelnie Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetőjének tanácsát, aki szerint kis odafigyeléssel nem lehet gond a meccsnézés során elfogyasztott nassolnivalókból. „A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásba beleférhet a meccsnézés közbeni nassolás, de érdemes ezt mozgással, például egy jó kis focival ellensúlyozni. A hízásért nem egyes élelmiszerek, hanem az életmódunk tehető felelőssé, a túlsúlyt az energiaegyensúly felborulása okozza. A magyarok többsége ugyanis keveset mozog, viszont a kelleténél több energiát visz be a szervezetébe, ami előbb-utóbb elhízáshoz vezet.” – mondja a szakértő.
„Persze választhatunk olyan termékeket is, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak, így például light üdítőt, ízesített vagy natúr ásványvizet, de mi is elkészíthetjük hűsítő limonádénkat cukor nélkül. Ropogtathatunk kevesebb olajjal készült rágcsálnivalót is, aminek alacsonyabb az energiatartalma. A boltok polcain sok ilyen termék sorakozik, és fontos, hogy alaposan nézzük meg a címkét: ezen a legtöbb esetben feltüntetik az egy adagra vonatkozó tápanyagtartalmat is, válasszuk a kevesebb zsírt, cukrot, sót tartalmazó élelmiszereket. Végül, de nem utolsósorban pedig mozogjunk sokat” – összegzi Antal Emese, aki mindenkinek egészséges szurkolást, a válogatottnak további sikereket kíván. Forrás: TÉT Platform
