Honnan jön a kávénk?
Az Európai Kávészövetség (ECF) becslése szerint naponta mintegy 725 millió csésze kávét isznak meg az Európai Unió polgárai, ami nagyjából az ötöde annak a 3,5 milliárd csészének, amely a világ lakosságát élénkíti minden egyes nap. A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) legfrissebb piaci elemzésében kiemeli, hogy a kávéfogyasztás mennyisége stabilan, évente átlagosan 2 százalékkal növekszik a Földön. Hogy ez mennyire jelentős, jól mutatja, hogy eközben a világnépesség szaporodási üteme az utóbbi években nem sokkal haladta meg az 1 százalékot. Az 1990/91-es időszakhoz képest 2017/2018-ban immár 80 százalékkal több kávét főzött le az emberiség, ami így össztömegben megközelíti a 10 millió tonnát. Csak az összehasonlítás kedvéért: ez közel 54 ezer Boeing 747-es személyszállító repülőgép súlyának felel meg.
Európába Brazíliából és Vietnamból érkezik a legtöbb pörköletlen zöld kávé, de emellett jelentős beszállítónak számít Kolumbia, Honduras és India is. A teljes import kétharmadát az édes, lágy, selymes, kiegyensúlyozott ízvilágú arabica kávék teszik ki, ugyanakkor egyre inkább emelkedik a kesernyésebb, savasabb, durvább jelleget képviselő robusta aránya is. Magyarországra már elsősorban pörkölt kávé érkezik külföldről, többnyire Szlovákiából, Németországból és Spanyolországból, de ugyancsak hangsúlyos a kávékivonatok és -esszenciák, így például az instant kávék behozatala, amelyek fő forrása Brazília és Spanyolország.
Ennyit költünk kávéra
Az ICO tavaly októberben közzétett kimutatása szerint a világ legnagyobb kávéfogyasztó nemzete a finn, amelynek tagjai átlagosan 12 kilogramm kávét vásárolnak és isznak meg fejenként minden évben. Európa dominanciáját e téren jól mutatja, hogy a dobogóra Norvégia és Izland fért még fel, megelőzve Dániát és Hollandiát, a legelőkelőbb helyen álló nem európai állam pedig a 10. pozíciót elfoglaló Kanada, fejenként 6,5 kilogrammos értékkel. Szintén a finnek végeztek az élen az Euromonitor International 2016-ban készült, összesen 25 uniós tagállamot felvonultató kimutatásán, ezúttal 10,3 kilogramm egy főre eső fogyasztással. Ezen a listán a középmezőnyt erősítő Magyarország mellett fejenként 3,3 kilogramm szerepel. A felmérésből az is kiderült, hogy az esetek csupán 14 százalékában vásároljuk vendéglátóhelyeken a kávénkat, míg például a horvátoknál ugyanez a mutató eléri a 43, a portugáloknál pedig a 45 százalékot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os összegzése szerint a magyar népesség évente 5904 forintot költ kávévásárlásra fejenként: ennél az átlagnál különösen az 55 év felettiek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szánnak több pénzt ilyen célra. Eközben például kenyérre 10 746, sertéshúsra 17 917, sajtra és túróra 10 575, burgonyára 5763, cukorra 3573, ásványvízre 4322, míg borra 4338 forint megy el. Emellett pedig körülbelül hasonló összeget áldozunk kávéra, mint csokoládéra, cipőkre, fogászati ellátásra vagy a hobbiállatainkra. Érdekesség, hogy az Euromonitor szerint a 2014-2016 közötti időszakban a párnás vagy kapszulás kávék aránya csupán 1 százalékot ért el az összes vásárláson belül, azaz a hagyományos termékek továbbra is prioritást élveznek a magyarok körében.
Elsődleges koffeinforrásunk
Bár legtöbbször élénkítő hatású koffeintartalma kerül szóba, természetesen a kávéban nem ez az egyetlen farmakológiailag aktív összetevő. Egyes vegyületei antioxidánsként viselkednek , mint a klorogénsav és a melanoidin, ezek pontos élettani szerepe azonban még nem teljesen tisztázott a kávéfogyasztással összefüggésben. Érdemes továbbá szót ejteni a népszerű ital diterpénjeiről, amelyek nagyobb mennyiségű bevitel mellett hozzájárulhatnak a koleszterinszint megemelkedéséhez. A kockázat mértéke nagyban függ a főzési módszertől is, a papírfilteren ugyanis csak kis mértékben jutnak át a problémát okozó összetevők, míg például a török kávéban nagyobb mennyiségben vannak jelen.
A kávé szegény makrotápanyagokban, azaz zsírokban, fehérjékben és szénhidrátokban, így energiatartalma is rendkívül alacsony, csupán 1-2 kilokalória 100 milliliterenként. Hasznos viszont, hogy ásványianyag-forrásként egyaránt hozzájárul a kálium- és magnéziumpótláshoz, valamint nagyobb mennyiségben megtalálható benne egy vízben oldódó vitamin, a niacin is. Emellett kutatások igazolják, hogy a kávé víztartalma jelentősebb, mint vízhajtó hatása, azaz a tévhitekkel ellentétben fogyasztása nem vezet kiszáradáshoz.
Visszatérve a koffeinre: Lugasi Andrea, Bakacs Márta és Martos Éva, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai egy 2013-as kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőtt férfiak megközelítőleg 150, míg a nők 140 milligramm koffeint visznek be a szervezetükbe naponta, aminek 58 és 59 százaléka származik kávéból, 35-37 százaléka pedig teákból. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) álláspontja szerint napi 400 milligramm koffein bevitele még nem jelent veszélyt az egészséges felnőttekre, leszámítva a várandós nőket. A terhesség és a szoptatás idejére ennek a mennyiségnek a felében határozták meg a felső limitet. A hatóanyag a legtöbb embernél javítja mind a mentális, mind a fizikai teljesítményt, ugyanakkor akadnak, akiknél alvászavarok jelentkezhetnek a hatására.
