Víz: ezerféle életfontosságú funkció
A víz funkciója az emberi szervezetben rendkívül sokoldalú. A vér alkotórészeként tápanyagokat és oxigént szállít a sejtekbe, ezenkívül párásítja a tüdőben lévő levegőt, segíti az anyagcserét, hozzájárul a tápanyagok jobb felszívódásához, méregtelenít, befolyásolja a sav- bázis egyensúlyt, sőt, még a fizikai védelemnek is része, például az ízületi folyadék összetevőjeként védi az ízületeket, és belülről hidratálja a bőrt, hogy az hosszan megőrizze a rugalmasságát.
A kiegyensúlyozott folyadékfogyasztás következményeként jobb a szellemi teljesítmény, javul a koncentráció, a gondolkodás, az éberség. Hatékonyabb izommunkát tesz lehetővé, energiát biztosít, javítja az illető általános hangulatát is. A folyadékbevitel természetes gyógyszere a fejfájásnak, javítja az emésztést, gátolja a székrekedés kialakulását, hozzájárul a méregtelenítéshez. Ezzel a méregtelenítő hatásával csökkenti a megbetegedések, ezen belül a daganatos betegségek kockázatát is. Szépítő hatása is van, a testsúlycsökkentésben is szerepet játszik, hiszen nem tartalmaz energiát, mégis csökkenti az éhségérzetet. Az egészséges bőr megőrzésében is nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása.
Folyadékszükséglet
Szervezetünk körülbelül hatvan százaléka víz (gyermekeknél ennél több, akár hetven százalék is lehet), amelyből naponta egy felnőtt embernél átlagosan 2,4 liternyi távozik verejtékezéssel, a kilélegzett levegő páratartalmával és a vizelettel, széklettel. A folyadékháztartás egyensúlyának fenntartásához a leadott vizet mindenképpen pótolni kell.
A serdülőkorban a megváltozott hormonműködés megemeli a szükségletet, a lányoknál a menstruáció kezdete is hatással van rá. Minden életkorban érvényes, hogy bizonyos tevékenységek, élethelyzetek nagyobb folyadékbevitelt tesznek szükségessé. Így például a nagyobb fizikai aktivitás, a sport, az extrém hőmérsékleti időjárási körülmények, a beteg, lázas állapot, a vízvesztéssel járó tünetek, a hasmenés, a hányás, de akár egy kiadós sírás is fokozza a szükségletet.
A kismamáknál a várandósság alatt fokozott lehet a vízvisszatartás, így a folyadékbevitelt ehhez kell igazítani, két litert ajánlanak naponta. A szoptatás során azonban a napi kb. 800 ml tej képződéséhez (az addig megszokotthoz képest) még körülbelül plusz egy liter folyadék szükséges. Ha az étrend nagyobb mennyiségű rostanyagot tartalmaz, a bőséges rostfogyasztáshoz több folyadékra van szükség. A magasabb sótartalmú ételek (például sós rágcsálni valók, chipsek) mellé is több folyadékot kíván a szervezet, mivel a só folyadékot köt meg.
Vízhiány
Mi történik, ha nem kapja a meg a szervezet a szükséges folyadékmennyiséget ? Már két százalékos folyadékvesztés esetén is csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképesség, és megjelennek az első tünetek, a fejfájás, a koncentráló-képesség csökkenése, a szomjúság. Ha pedig testtömegünk folyadéktartalmának 5 százalékát elveszítjük, a munkaképességünk akár 30 százalékával is csökkenhet.
Gyermekkorban és az idősek esetében könnyebben előfordulhat a kiszáradás, mert nem érzik annyira a szomjúságot, vagy nem figyelnek fel rá. Ugyanakkor a többi korosztállyal is előfordulhat, hogy annyira belemerülnek a tevékenységükbe, hogy elfelejtenek enni - inni is, és csak a jelentkező fejfájás jelzi, hogy baj van . Ajánlatos tehát a munkahelyen is magunk mellett tartani egy palack ásványvizet, így nyomon követhető a napi folyadékfogyasztás mértéke.
Sportolóknak többet!
Sportolás vagy más fizikai aktivitás hatására megnő a test folyadékigénye, mivel ez idő alatt több vizet és azzal együtt ásványi anyagokat is veszít a szervezet. Ha nem haladja meg az edzés az egy-másfél órát, a szomjúság oltására a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz. Azokban a sportágakban, ahol a testtömeg csökkentése szerepet játszik, gyakran korlátozzák a versenyzők a folyadékbevitelt. Ez azonban veszélyekkel jár, hiszen a teljesítmény csökkenését, a folyadékháztartás felborulását is okozhatja. A rendszeres testmozgás nagyban befolyásolja a folyadékszükségletet. Megerőltetőbb, hosszabb testmozgás, fizikai aktivitás, például hosszú távú futás során már nem biztos, hogy elegendő a tiszta víz, hiszen nemcsak vizet, hanem nyomelemeket, sókat is veszít a szervezet, a verejtékezéssel ugyanis nátrium,-, kálium-, kalcium- és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt, dehidrációt okoz. Az optimális sportital koffeinmentes, izotóniás, megfelelő minőségű és mennyiségű szénhidrát mellett elektrolitokat és ásványi anyagokat is tartalmaz.
Ami sok, az sok!
A túlzott mértékű folyadékbevitel ugyanolyan veszélyes, mint a kevés. Ha ritkábban is, de létezik a vízmérgezés szindrómája is. Ilyenkor a túlzott bevitel miatt a vér "felhígul": a nátrium szintje alacsony lesz. A vízmérgezés viselkedési zavarokat, fejfájást, görcsöket, izomrángást, akár kómát is okozhat. Például négy liter víz egy napra már sok lehet, kivéve, ha extrém körülmények között fogyasztunk ennyit, pl. nyáron, hőségben való túrázás során.
Mit igyunk?
Szomjoltásra legjobb a tiszta víz, illetve az ásványvíz (az minősül annak, amiben 100 mg/l oldott ásványi só van). A szakértők azt ajánlják, hogy ne ragaszkodjunk egyazon márkájú ásványvízhez, hanem cserélgessük a különböző fajtákat, mivel így elkerülhető, hogy egyféle ásványi anyagból túl sokat vigyünk be a szervezetünkbe. Segíti a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztását, ha törekszünk a változatosságra. Vegyük figyelembe azt is, hogy az élelmiszerek legtöbbje szintén tartalmaz jelentős mennyiségű vizet, így például a lédús gyümölcsök, a cseresznye, a meggy, a görögdinnye is segíthet "teljesíteni" a napi bevitelt, ráadásul az ezekben lévő C-vitamin , folsav, béta-karotin, flavonoidok, fenolsavak stb. fokozzák a szervezet védekezőképességét. A gyümölcslevek gyümölcstartalmára érdemes figyelni, de akár hígítva is egészségesebbek, mint például a cukros üdítők.
