Az ételválasztás összetett folyamat és befolyásoló tényezői Európában mindenhol mások. Tipikusan számos szocio-kulturális tényező határozza meg, hogy milyen ételekre esik a választás és milyen étkezési mintázatok alakulnak ki ezekből a választásokból. Kulturális szempontból az étel kifejezhet vendégszeretetet, ünneplést és barátságosságot. Sok ember számára az étkezési alkalmak lehetőséget jelentenek az összejövetelre, örömöt adnak, és különösen Dél-Európában alapvető szerepet játszanak a társas kapcsolatok megerősítésében. A generációk által továbbadott és néha az erkölcshöz vagy vallásos hithez kapcsolódó hagyomány, részben szintén szerepet játszik az ételválasztás és az étkezési szokások formálásában.
Gyakorlati tényezők is befolyásolják döntéseinket arra vonatkozólag, hogy melyik élelmiszert vásároljuk meg, készítjük el és esszük meg. Ezen egymással versenyző párhuzamos alternatívák közé tartozik a kedvelt íz, a legkedvezőbb ár vagy az elérhető lehetőségek. Jelenleg az étkezések megtervezésének és elkészítésének képessége mellett, a magabiztos ételkészítési szakértelem vonta magára a figyelmet.
Főzési készségek: egy tényező az ételválasztásban és az egészségben
Az ételkészítés képessége, egy recept követése és a rendelkezésre álló berendezések hatással lehetnek az emberek ételválasztására. Amennyiben az emberek függővé válnak az egyszerűen elkészíthető, vagy a számukra (előre) elkészített ételektől, akkor ez erősen korlátozza választási lehetőségeiket, miáltal ezek a fogyasztók fokozottan eltávolodnak az ételkészítéstől. Mivel a táplálkozás ismerten jelentős szerepet játszik az egészségességben, az ételkészítési és a főzési gyakorlat befolyási lehetőséggel bír az egyén jólétére és egészségére.
Hogyan kell főzni?
Sok európai országban az étel a kultúra fontos részét képezi, és számos országgal összekapcsolhatók hagyományos ételeik . Azonban egyre nagyobb gond, hogy az európai fiatalok nem sajátítják el az alapvető ételkészítési ismereteket, amelyek lehetővé tennék számukra az önállóságot az ételválasztásban. Úgy tűnik, ebben az átmeneti kulináris korban, a nyers alapanyagok választékának növekedése ellenére fokozatosan eltűnnek-leromlanak a hagyományos ételkészítési készségek. Ellenben a főzés igen népszerűnek tűnik, amint azt a televíziós főzőműsorok, szakácskönyvek, gasztronómiai magazinok népszerűsége is jelzi. Ám ez az érdeklődés nem jelenti azt, hogy a látottakat alkalmazzák a konyhában.
Felvetették, hogy az ételkészítési ismeretek leromlása annak az eredménye lehet, hogy napjaink társadalmában a nők egyre nagyobb számban dolgoznak a háztartáson kívül, míg hagyományosan a legtöbb felelősséget-kötelezettséget otthon, az étellel kapcsolatos tevékenységekben vállaltak. Ez rávilágít az ételkészítési feladatokban való gyakorlatlanság eredetére. Továbbá, vizsgálatok kimutatták, hogy a legtöbben az anyjuktól tanultak főzni; a dolgozó anyákra nehezedő nyomás azt eredményezhette, hogy az ételkészítési ismeretek nem adódtak tovább gyermekeiknek. Ez megmutatkozik a kényelmi élelmiszerektől való egyre nagyobb mértékű függésben.
A készételek és kényelmi termékek előretörése
A készételek használatának növekedésével együtt kérdések merültek fel egészségességükkel kapcsolatban. Svájci kutatók jelezték, hogy az emberekben általában negatív kép él a készételek táplálkozási értékével és egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A legtöbb készételt fogyasztók, a kényelmi élelmiszereket időtakarékosabbnak, egészségesebbnek és gazdaságosabbnak tekintették, mint a megkérdezett kevesebb készételt fogyasztók.
Főzés a táplálkozás és az egészség kézben tartásáért
Az otthon készített étel általában táplálóbb, mint a nem háznál készített, továbbá egészségesebb étrendi változatosságot érhetnek el azok, akik rendszeresen főznek friss vagy nyers hozzávalókból. Azonkívül, a rögtönzött főzés maximális rugalmasságot biztosít a fogyasztó számára a hozzávalók kiválasztásánál, így lehetővé téve a népegészségügyi irányelvek szigorúbb követését (az olyan tápanyagokkal kapcsolatban, mint a só, telített zsírok és a cukor), segítve a kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú diéta megvalósítását.
Számos vizsgálat rámutatott arra is, hogy a családi étkezések és az étkezési szerkezet más vonatkozásai, beleértve a másokkal való együtt elköltött főétkezés kapcsolatban van a tápanyagtartalom szempontjából kielégítőbb táplálkozással, amiben magasabb a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és a kalciumban gazdag élelmiszerek bevitele. Viszont a kutatás arra is rámutatott, hogy a házon kívül készített étel és a házon kívüli étkezés hosszú távon összefüggést mutat a szegényesebb táplálkozással, amiben magasabb a bevitt zsírok és telített zsírsavak aránya.
