Könnyű elhatározni, hogy fogyni kell, de minden jóérzésű ember attól retteg, hogy a diétázás tompítja az agyműködést.
A szervezetnek jól meghatározott energiamennyiségre van szüksége: nem jó a túl sok, nem jó a túl kevés. Michael Green, az angliai Aston Egyetem munkatársának ajánlása szerint érdemes kevesebbet, de több alkalommal étkezni.
A glikémiás index rangsorolja az ételeket, mennyire befolyásolják a vércukorszintet. A különféle rágcsálnivalók magas indexűek, ugyanis gyorsan, és nagyfokban emelik a vércukrot, míg a sárgarépa ebből a szempontból előnyösebb. Vagyis olyan szénhidrát-tartalmú ételeket kell fogyasztani, melyek lassabban emésztődnek, ráadásul ezek jobban csillapítják az éhséget is.
A magas rosttartalmú szénhidrátok alacsony glikémiás indexűek, sőt a zsír és a fehérje még inkább lassítja a felszívódást. Igazából mindent (szénhidrát, fehérje, zsír) lehet fogyasztani, de a megfelelő mennyiségben.
Nem minden zsír egyforma. A transz-zsírsavak (például a gyorséttermi ételek tartalmazzák) a legrosszabbak. A telítetlen zsírsavak viszont egészségesek. Az esszenciális (például omega-3) zsírsavak fokozzák az agyműködést, és segítenek a depresszió és egyéb pszichiátriai betegségek kezelésében, valamint hozzájárul a csecsemők agyfejlődéséhez. Nagy mennyiségben tartalmazzák tengeri halak, növényi magvak, és mogyorófajták.
A nagyfokú hasonlóságok mellett a táplálék mindenki agyát kicsit másképp befolyásolja. Például ebéd után van, aki elálmosodik, melyre agy délutáni szundítás, vagy egy csésze kávé lehet a gyógyír. A gyermekek, és a nagyon soványak könnyebben bágyadnak el a vércukorszint hirtelen esésének hatására, mint egy átlagos felnőtt.
Az étkezési szokások szintén fontosak. Azok, akik általában keveset esznek, intenzív mozgásnak teszik ki magukat, a vércukorszint kisebb változásaira is zavart reakciót mutathatnak. Van sok rossz diétás szokás, de a lényeg az, hogy alacsony legyen a bevitt táplálék glikémiás indexe!
