A zöldségekben és gyümölcsökben található, demencia kockázatának csökkentése szerepel a pozitívumok listáján.
A gyümölcsökben gyakran több, akár 5–10 különféle flavonoid glikozid is megtalálható, amelyek főként a gyümölcshéjban és levelekben halmozódnak fel, mivel szintézisüket a fény stimulálja. Koncentrációjukat az alábbi tényezők befolyásolják:
- A növény megoszlása (a héjban és a levélben több a hatóanyag)
- Az évszak változása
- A fényviszonyok: ha több napfény érte a termést, az a flavonoidtartalomban is megmutatkozik. Az üvegházakban termesztett növényeknél kisebb értékeket mértek, mivel az üveg visszaveri az ultraibolya sugarakat
- Az érettség mértéke
- Az ételek előkészítése és elkészítése: a flavonoidok ellenállnak a hőnek, oxigénnek, azonban a konyhatechnikai műveletek során mennyiségük változhat
- A hámozás csökkenti a mennyiséget
- A gyümölcs- és zöldséglevek flavonoidtartalma azonban növekedhet, mert készítésénél a levek kinyerése folyamán további flavonoidok szabadulhatnak fel
- A mikrohullámú sütő használata csökkenti a flavonoidok egyik osztályának, a flavonolnak a mennyiségét
A kiegyensúlyozott táplálkozás részeként naponta összesen mintegy 400-600 gramm zöldséget és gyümölcsöt ajánlott az étrendbe iktatni. Ezen belül is érdemes vegyesen, minél többféle és minél több színű (akár egy étkezésen vagy egy napon belül is), lehetőleg idényjellegű, friss, nyers vagy kíméletes konyhatechnológiával készített gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani (ha csak lehet héjastul vagy préselve) a szervezetünkre kedvező hatás(ok) elérése érdekében.
Laboratóriumi kísérletek arra utalnak, hogy az egyes polifenolos összetevők külön-külön kevésbé hatékonyak a vérlemezkék összecsapódása ellen, mint együttesen, több hatóanyag kombinációjaként. Együnk tehát minél többféle gyümölcsöt! Emellett fontos az is, milyen színű gyümölcsöket fogyasztunk: minden szín más-más típusú hatóanyagot takar, így minél többszínű gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, annál többet tehet az egészségéért!
Egyre több bizonyíték olvasható, hogy a hozzájárul .
Melyik flavonoid milyen zöldségben, gyümölcsben található?
Flavonolok (kvercetin, kempferol, miricetin): hagyma, póréhagyma, fodros kel, brokkoli, alma, banán, áfonya, gránátalma, paradicsom, hajdina, tea, vörösbor.
Flavanonok (heszperidin, naringenin): citrom, narancs, grépfrút, ananász, csicseriborsó, galagonya, berkenye, kömény, bors.
Flavanolok (katechin, epikatechin): zöld és fekete tea, komló, sör, alma, barack, szilva, szőlő, áfonya, saláta, kakaó, vörösbor.
Flavonok (apigenin, luteolin): alma és más gyümölcsök héja, citrom, zeller, olívabogyó, petrezselyem és oregánó.
Izoflavonok (daidzein, genisztein): szója, csicseriborsó, földimogyoró.
Antocianinok (cianidin, delfinidin, malvinidin, petunidin): cseresznye, megy, kék és piros színű szőlő, áfonya, földieper, lilahagyma, vöröskáposzta, cékla, bodza, szeder, meggy, padlizsán, retek, cékla, vörösbor.
