Ez lehet a jövő étrendje

2050-re így kellene megváltoztatnunk a táplálkozásunkat, hogy a bolygónknak is jobb legyen - állítják külföldi szakértők egy nemrég megjelent riportban.

Visszaszorítani a vörös húsok, a tejtermékek és a tojás fogyasztását

Erőteljes változtatásokat javasol a világ lakosságának táplálkozásában egy nemrég a The Lancet című orvosi folyóiratban publikált jelentés. Ennek szerzői szerint 2050-ig mindannyiunk étrendjében vissza kellene szorítani a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek - a vörös húsok, a tejtermékek és a tojás - fogyasztását, és ezek helyett többnyire növényi alapú táplálkozásra kellene átállnunk.

A vörös húsok és a cukor globális átlagfogyasztásának felére csökkentése, valamint a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és magvak fogyasztásának megkétszerezése jelenti a kulcsot az emberek és a bolygó egészségének megőrzéséhez - állítják a kutatók. A szarvasmarhatartás például egyrészt helyigényes, másrészt az állatoknak folyamatosan táplálék kell, nem mellesleg pedig tartásuk hozzájárul az üvegházhatás fokozásához.

Mit együnk egészségünk és a Földünk védelméért?
A vörös húsok fogyasztását csökkenteni kellene az új étrend alapján

Az ételek és előállításuk az emberek és a bolygó egészségére is hatnak

A Planetary Health (A Föld egészsége) elnevezésű étrendet a The Lancet megbízásából dolgozta ki az elmúlt három évben 37 szakértő 16 országból. A szakemberek szerint az étrend követésével több mint 11 millió idő előtti elhalálozást lehetne megelőzni évente, csökkenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és segítené a földterületek, vízkészletek és a biológiai sokféleség megőrzését.

- Az étel, amelyet megeszünk, és a mód, ahogyan előállítjuk az élelmet, hatással van az emberek és az egész bolygó egészségére, jelenleg azonban nagyon rossz úton járunk mindkét tekintetben - mondta Tim Lang, a Londoni Egyetem professzora. Egy egészséges, fenntartható étrend kialakításához muszáj lesz átalakítani az étkezési szokásokat, fejleszteni az élelmiszertermelést, és csökkenteni az élelmiszerhulladékot, főként mivel a bolygó népessége 2050-re várhatóan eléri a 10 milliárd főt.

A nem megfelelő étrenddel vannak összefüggésben olyan krónikus betegségek, mint az elhízás, a diabétesz, az alultápláltság és a rák számos fajtája. Az egészségtelen táplálkozás a kutatók szerint jelenleg több halálozásért és betegségért felelős világszerte, mint a védekezés nélküli szexuális aktus, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, valamint a dohánytermékek használata együttvéve.

Bár a veganizmus alapvetően egy állatjogi mozgalom, mégsem csak az állatok profitálhatnak belőle. A növényi étrendnek tudományosan alátámasztott pozitív hatásai vannak mind az egészségünkre, mind a környezetünkre nézve. Milyen előnyei vannak a vegán életmódnak? Kattintson!

Hol kellene meghúzni a határt?

Persze, a szakemberek senkinek sem tilthatják meg, hogy bizonyos ételeket vagy italokat fogyasszunk, viszont javaslatot tehetnek ezek korlátozására. Így például hamburgerből heti egy, tojásból maximum heti négy darab, tejtermékekből pedig napi egy adag fogyasztását javasolnák. Ezen kívül azt szeretnék elérni, ha világszerte visszaszorulna a hozzáadott cukrok , a finomított élelmiszerek, a burgonya és a manióka fogyasztása.

A szükséges változások alkalmazkodnának az egyes régiókban élők igényeihez, valószínűleg figyelembe vennék a helyi tradíciókat, és a redukciók sokkal erőteljesebbek lennének a gazdagabb országokban, amilyen például az Egyesült Államok. Az Észak-Amerikában élő emberek például az új étrendben ajánlott mennyiségnél csaknem 6,5-ször több vörös húst fogyasztanak, míg a dél-ázsiaiak a javasoltnál 50 százalékkal kevesebbet, Fekete-Afrika térségében pedig az ajánlottnál átlagosan 7,5-ször több burgonyát és maniókát esznek az emberek.

Persze kérdés az is, hogy mit szólnak majd a riportban olvasottakhoz a dietetikusok, a hús- és tejipari vállalatok képviselői, illetve azok, akik szerint a napi szintű tej-, tojás- és húsfogyasztás is a kiegyensúlyozott étrend része, és ezen nem szándékoznak változtatni a jövőben sem. A kutatók szerint nagyon vakmerő dolog lenne abban reménykedni, hogy az egész világ alkalmazkodni fog ehhez az "ideális étrendhez" - ennek egyik legfőbb oka az egyenlőtlen hozzáférés az élelmiszerekhez.

Forrás: time.com , MTI

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -2 °C

Délnyugat felől növekszik a fátyolfelhőzet, az ország keleti felén vastagszik is a felhőtakaró, általában néhány órás napsütésre számíthatunk. Csapadék nem valószínű. A délkeleti szél elsősorban az Észak-Dunántúlon élénkül meg.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 12 fok között alakul.Késő este 0, +7 fok várható. Vasárnap sem érvényesül még fronthatás, nyugodt marad az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!