Mint az emberi szervezet minden része és funkciója, az emésztés is egy rendkívül precízen működő, összetett folyamat. Bár a köztudatban az él, hogy kizárólag a gyomorban zajlik, ez tévedés. Valójában már a rágás során megkezdődik az étel lebontása, hiszen a nyálunk különféle emésztést segítő enzimeket és ionokat tartalmaz. A gyomorban aztán a sósav hatására tovább bomlik az elfogyasztott táplálék. Onnan pedig a vékonybélbe kerül, ahol az emésztés folytatásában már a hasnyálmirigy játszik kulcsszerepet. Ezt a gördülékeny folyamatot azonban sokféle tényező megakaszthatja, megzavarhatja, amit kellemetlen tünetek formájában tapasztalunk.
A home office nem kedvez az emésztésnek
A technika fejlődésével egyre kényelmesebbé válik életünk, ez azonban egészségünknek sok szempontból nem kedvez. Miközben munkánk miatt a számítógép előtt ülünk, majd esténként a televízió előtt lazítunk, általában nem figyelünk a helyes testtartásra. Az összegörnyedt helyzet lelassítja a bélmozgást, ami akadályozza az emésztést, így még gyakoribbá válik a puffadás érzete. A pandémia miatt ráadásul többet dolgozunk otthonról , így még kevesebbet mozgunk naponta, hiszen nem kell bejárnunk a munkahelyünkre, nem sétálunk kávézni a kollégákkal, és az ebédszünet is javarészt a négy fal között telik.
A legfőbb bűnös: a rendszertelen étkezés
A hasnyálmirigy több mint húszféle emésztőenzimet és naponta 1,5-2 liter hasnyálat termel. Az emésztőenzimek három fő csoportra oszthatóak: a szénhidrátbontó (például amiláz), a fehérjebontó enzimek (pl. tripszin) és a zsírbontó enzimek (például lipáz). Ezek ideális esetben remekül teszik a dolgukat, és alkotóelemeire bontják a táplálékot. Ha azonban nem figyelünk arra, hogy rendszeresen, kisebb adagokat együnk, hanem zsúfolt időbeosztásunk miatt csak naponta egyszer-kétszer tömjük meg hasunkat, akkor a hasnyálmirigyre olyan pluszfeladat hárul, amivel nem tud megbirkózni. Különösen igaz ez, ha zsírban vagy szénhidrátban gazdag fogásokat választunk, mert ilyenkor a hasnyálmirigy képtelen annyi emésztőenzimet termelni, ami elég volna a táplálék rendes megemésztéséhez. Ezt nevezzük relatív enzimhiánynak. Az elégtelen tápláléklebontás végül fokozott bélgázképződéshez vezet, ami miatt feszül a has és gyakoribbá válik a szellentés, böfögés.
Puffasztó ételek és italok: tényleg tiltólistásak?
A keresztesvirágú zöldségeknek (mint a karfiol, brokkoli vagy a káposzta) és a hüvelyeseknek (például a bab, lencse) rossz hírük van emésztés szempontjából, kifejezetten puffasztó élelmiszerekként tartjuk őket számon. Ennek oka, hogy lebontásuk során gázok szabadulnak fel. Emiatt azonban nem kell teljesen száműzni az étrendünkből ezeket az egyébként egészséges, tápanyagban gazdag finomságokat. A hüvelyesek puffasztó hatását kivédhetjük, ha főzés előtt vízben áztatjuk ezeket, a keresztesvirágú zöldségeket pedig fogyasszuk párolva vagy gőzölve.
A szénsavas italokat viszont valóban ajánlott mellőzni, hiszen amellett, hogy szén-dioxid-tartalmuknál fogva rengeteg extra gázt juttatnak a gyomorba, általában tele vannak cukorral, édesítőszerekkel, és a fogakat is károsítják.
Amikor komolyabb a baj
Ha gyakran küzdünk puffadással, elsősorban étkezési szokásainkon kell változtatnunk. Fontos, hogy rendszeresen, nem habzsolva, kisebb adagokat együnk és kiegyensúlyozottan táplálkozzunk. Emellett persze jótékony hatású, ha minél többet mozgunk. Ezenkívül, ha gyors megoldást keresünk a relatív enzimhiányra, akkor segítségül hívhatunk olyan vény nélküli szereket, amelyek természetes módon pótolják a megfelelő emésztéshez szükséges enzimeket.
Ha azonban ezek ellenére sem tapasztalunk változást, sőt a puffadás állandósul, esetleg egyéb panaszok is társulnak hozzá (például hasmenés, erős fájdalom, véres széklet, hirtelen fogyás, mellkasi diszkomfort), akkor mindenképp javasolt a szakorvosi kivizsgálás. A puffadás ugyanis gyakori tünete a többi között a gluténérzékenységnek , a Crohn-betegségnek, az irritábilis bél szindrómának (IBS), a kontaminált vékonybél szindrómának és a funkcionális diszpepsziának is.
