Felgyorsult világunkban egyre többen küzdenek krónikus székrekedéssel. Az állandó rohanás miatt sokszor nem jut idő az egészséges bélműködést elősegítő, kiegyensúlyozott táplálkozásra és a megfelelő folyadékfogyasztásra, de néha még a nyugodt székletürítésre sem. Érdemes azonban változtatni életmódunkon, ha nem akarjuk, hogy súlyos problémák alakuljanak ki a tartósan fennálló székrekedés miatt.
Mikor beszélünk székrekedésről?
Ha heti háromnál kevesebbszer történik székletürítés, vagy két alkalom között 48 óránál hosszabb szünet van, akkor már székrekedésről van szó. A széklet általában keményebb a normálisnál, az ürítés pedig küzdelmes és fájdalmas is lehet. Az is előfordulhat, hogy még dolgunk elvégzése után is megmarad a teltségérzet, tehát nem tudjuk a teljes végterméket kinyomni. Ha pedig a probléma már 12 hete fennáll, vagy az elmúlt fél évben összesen legalább 3 hónapig tapasztaltuk a tüneteket, amelyek rendszeresen visszatérnek, akkor krónikus székrekedésről beszélünk.
A székelési nehézségek kialakulásához számos betegség és állapot hozzájárulhat. Növelheti a kockázatot például a cukorbetegség , a pajzsmirigy-túlműködés, valamint a hasnyálmirigy és a mellékvese megbetegedése is. Sok nőnél a várandósság idején jelentkezik a probléma. Emellett Parkinson-kóros és szklerózis multiplexes betegeknél is gyakori panasz, de egyes gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet székrekedés.
Kellemetlen következmények
Az átmeneti székrekedés általában nem veszélyezteti az egészségünket, és étrendváltással, illetve a rendszeres testmozgás bevezetésével el is múlhatnak a székelési nehézségek. Ám ha szokásaink megváltoztatása nem vezet eredményre, akár rossz közérzet, puffadás, hasi fájdalom és gyengeség is kísérheti a székrekedést. Súlyosabb esetben testsúlycsökkenés, véres széklet, láz és hányás is jelentkezhet.
További kísérő tünet lehet még a fejfájás, az étvágytalanság, az ingerlékenység és az alvászavar is. A tartósan fennálló székrekedés ezek mellett bőrelváltozásokat is előidézhet. A bőr sápadttá és rugalmatlanná válhat, de kiütések és ekcéma is kialakulhat. Hosszabb ideje leállt bélműködés esetén akár hasmenést is tapasztalhatunk - ennek oka a bélfal irritációja.
Nagy baj is lehet a vége
A székrekedés azonban a fentieknél is komolyabb hosszú távú következményekkel is járhat. Ezek egyike, hogy immunrendszerünk meggyengül és fogékonyabbá válunk a különböző fertőzésekre. Továbbá a sokáig fennálló székelési problémák akár a magas vérnyomás, az idült gyulladások, az izom- és ízületi fájdalmak, a visszértágulat, a libidócsökkenés, a potenciazavarok és az epekő kialakulásának kockázatát is növelhetik.
Ha a székletürítés csak hosszú erőlködések árán valósul meg, akkor a végbélnyílás környéke megrepedezhet, de akár aranyér vagy végbélsipoly is kialakulhat - ezek pedig még tovább súlyosbíthatják a székrekedést. Előfordulhat továbbá, hogy a sokáig benntartott széklet annyira megkeményedik, hogy a természetes bélmozgásokkal már nem lehet kiüríteni - ilyenkor orvosi beavatkozásra is szükség lehet. A hosszú távú szövődmények közé tartozik még a bélelzáródás, a vastagbélgyulladás, a vastagbélfekély és a tumoros bélbetegségek.
Mit tehetünk?
Ahogy már fentebb is említettük, az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása és a rendszeres testmozgás bevezetése nagyon fontos a székrekedés kezelésében. Részesítsük előnyben a bélmozgást serkentő élelmiszereket, például a zöldségeket, a nyers és aszalt gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű pékárukat és a savanyított ételeket. A kakaót, az édességeket, a finomított lisztből készült termékeket, a rizst és a banánt pedig jobb kerülni.
A krónikus panaszok esetében azonban ezek az életmódbeli változások önmagukban nem mindig hoznak javulást. Szükség lehet tehát egyéb székletlazító módszerekre, például gyógynövénykészítményekre, olajokra, vagy más étrend-kiegészítőre. Ezekkel kapcsolatban mindenképpen kérjük ki háziorvosunk tanácsát.
