A vashiányos anémia világszerte a vérszegénység leggyakrabban előforduló formája. Kezeletlenül szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet, valamint terhesség során koraszülést idézhet elő. Csecsemők és gyermekek körében fejlődési zavarokat okozhat, valamint fokozhatja a kicsik fertőzések iránti fogékonyságát. Mint azt az Amerikai Táplálkozási Társaság (ASN) közleménye írja, a vashiányos vérszegénység elsődleges kezelési módszerét a szájon át szedhető vaspótló készítmények alkalmazása jelenti.
Csakhogy a vas hasznosulása ezekből az étrend-kiegészítőkből meglehetősen változó képet mutat, főként azért, mert a széles körben alkalmazott vassóknak általában rossz az oldhatósága. Emellett, ha a vaspótlásra szolgáló készítményeket evéssel egyidejűleg veszik be az érintettek, úgy az elfogyasztott étel egyes összetevői is gátolhatják a vas felszívódását. Nem mellesleg a fokozott vasbevitel olyan kellemetlen emésztőszervi mellékhatásokkal járhat, mint a hasi fájdalom, a székrekedés és a hasmenés. Ezek a panaszok pedig sok embert arra sarkallnak, hogy felhagyjanak az előírt terápiával.
Ígéretes lehetőséget jelentenek a prebiotikumok
Itt jönnek képbe lehetséges megoldásként a prebiotikumok. Olyan, az ember számára emészthetetlen élelmi összetevőkről van szó, amelyek a bélrendszerben elősegítik a hasznos mikroorganizmusok szaporodását. Ami pedig még érdekesebb, állatkísérletek és humán vizsgálatok is arra utalnak, hogy a prebiotikumok a vas felszívódását is erősítik. Ez utóbbi felvetés igazságtartalmát vizsgálva három svájci kutató Frederike M. D. Husmann vezetésével összesen tizenegy korábbi emberi kísérlet tudományos bizonyítékait elemezte ki. Eredményeikről az NSA folyóiratában, az Advances in Nutrition hasábjain jelentettek meg részletes tanulmányt.
„Akadnak ígéretes felfedezések, amelyek alátámasztják bizonyos prebiotikumok erősítő hatását, ugyanakkor vannak következetlenségek is az egyes tanulmányok és eredményeik között. A legmeggyőzőbb bizonyítékok a galakto-oligoszacharid és frukto-oligoszacharid prebiotikumok, valamint az általánosan elterjedt vas-fumarát kombinált alkalmazása kapcsán születtek” – írják a tanulmány szerzői. „A prebiotikumok felszívódást erősítő hatása látszólag az adott prebiotikum típusától és adagolásától, a vaspótló készítmény pontos összetevőjétől, a vaspótlás időtartamától, a vizsgált populációtól, valamint attól is függ, hogy a prebiotikumokat a vassal együtt vagy korábban vették-e be” – tették hozzá.
A kutatók által vizsgált tanulmányok többsége anémiás csecsemők és alacsony vasellátottságú, de még nem vérszegény felnőtt nők bevonásával zajlott. Érdekes módon a kevés vizsgálat, amelyek egészséges személyekre terjedtek ki, nem találtak semmilyen, a vasfelszívódásra kifejtett hatást a prebiotikumok kapcsán. Mindent egybevetve a szerzők szerint nehéz általánosan érvényes következtetéseket levonni a meglévő tudományos bizonyítékokból. Ezzel együtt mindenképpen indokoltnak tartanak további kutatásokat a kombinált vas- és prebiotikumbevitel vizsgálatára, különösen a vashiány szempontjából kockázati csoportba tartozók esetében. Ezenkívül fontos kérdés lenne az is, hogy vajon a prebiotikumok használata segíthet-e enyhíteni a vas okozta gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat.
