Szervezetünk mindössze néhány grammnyi mennyiségben tartalmaz vasat, amelynek a jelenléte azonban annál fontosabb, mivel - egyéb testi funkciókban való részvétele mellett - kulcsszerepet tölt be sejtjeink oxigénellátásában. Az oxigén szállításáért a vörösvértestek hemoglobintartalma felelős a véráramban, a vas pedig a hemoglobin központi fémionja. Vasat a testünk nem tud előállítani, így kizárólag külső forrásból juthat hozzá a szükséges mennyiséghez. Felnőtt férfiak esetében ez körülbelül 10-12 milligramm naponta, míg nőknél 15 milligramm, ami várandósság és szoptatás idején még magasabbra emelkedik. A nemek közötti különbség hátterében elsősorban a nők menstruációs vérzése áll, mivel azáltal több vasat veszít a szervezetük. Ezen felül a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat szerint a magyar nők vasbevitele egyébként is elmarad a hazai ajánlásban meghatározott szinttől.
Ha valamely okból zavart szenved a vasbevitel, például a nyomelem felszívódási zavara vagy nem megfelelő étkezési szokások miatt, vagy - jellemzően vérzés következtében - több vas távozik a szervezetből, mint amit a bevitel fedezni tudna, úgy vashiányos állapot alakulhat ki. Ez egy igen gyakori probléma, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint mintegy kétmilliárd embert érint a Földön, beleértve a fejlődő és a fejlett országok lakosságát egyaránt. Kellő mennyiségű vas hiányában akadályokba ütközik a vérképzés, így végül vérszegénység, anémia alakul ki, rontva a vér oxigénszállító képességét. Kezdetben mindez még nem feltétlenül okoz határozott panaszokat, idővel azonban, ahogy a hiányállapot súlyosbodik, egyre erőteljesebbé válnak a tünetek is.
Vashiányos vérszegénységre hívhatja fel a figyelmet:
- fáradékonyság, gyengeség;
- sápadtság;
- mellkasi fájdalmak, szapora pulzus, légszomj;
- fejfájás, szédülés;
- hideg végtagok;
- a nyelv gyulladása, érzékenysége, nyelési nehézségek;
- töredezett körmök, bőrszárazság, a szájzug kirepedezése;
- szokatlan kívánósság olyan, nem élelmiszernek minősülő dolgok elfogyasztása iránt, mint a jég, a homok vagy a keményítő;
- étvágytalanság, különösen gyermekek esetében.
Vashiány gyanúja esetén mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz! Maga a hiányállapot vérből könnyen kimutatható, mivel azonban tünetként egyéb, akár súlyos betegségeket jelezhet, így további vizsgálatokra is szükség lehet. Ezen felül, megfelelő kezelés hiányában a vashiányos vérszegénység is komoly szövődményekkel járhat, beleértve szívproblémákat, gyermekeknél fejlődési zavarokat, várandós nőknél pedig a terhességgel kapcsolatos problémákat. A diagnózis birtokában az orvos étrendi változtatásokat, valamint vaspótló készítmény alkalmazását is javasolhatja.
Vaspótló gyógyszerek és táplálékkiegészítők
"A komoly mértékű vashiány kezelése rendszerint hosszú időt vesz igénybe. Sok esetben több hónapos kúraszerű vaspótlás szükséges ahhoz, hogy a vasraktárak kellőképpen feltöltődjenek" - hívta fel a figyelmet Merész Nóra gyógyszerész, a verőcei Dunakanyar Gyógyszertár vezetője. Kifejtette, ilyen esetekben magas, legalább 100 milligramm elemi vastartalmú gyógyszert javasolnak az orvosok. Ezek a készítmények többségében vénykötelesek, és függően attól, hogy az adott helyzetben milyen alkalmazás a legcélravezetőbb, elérhetőek tablettás és injekciós formában egyaránt. A vas mellett tartalmazhatnak folsavat és C-vitamint is, mivel ezek elősegítik a nyomelem minél jobb felszívódását.
A néhány recept nélküli vaspótló gyógyszeren kívül széles körben érhetők el étrend-kiegészítő termékek is, melyek vastartalma általában töredéke az előbbieknek, csupán 10-20, esetenként 30 milligramm. E körben két nagyobb kategóriát lehet elkülöníteni, így beszélhetünk természetes és szintetikus készítményekről. Mint azt a szakember elmondta, a természetes, növényi koncentrátumból előállított készítmények előnye, hogy jellemzően kevesebb mellékhatást idéznek elő, mint a szintetikus típusok, ezért várandós kismamáknak is többnyire ezeket szokta ajánlani. Ha viszont az utóbbiak mellett döntünk, a vásárlás során fontos szempont lehet, hogy olyan terméket válasszunk, amely szerves kötésű vasat tartalmaz, mivel a szervezet számára ez a könnyebben hasznosítható. Fontos megjegyezni, hogy a vastartalmú táplálékkiegészítők, bár változatos formában kaphatóak - cseppek, szirupok, rágótabletták és kapszulák -, legfeljebb a normál vegyes étkezés kiegészítésére szolgálhatnak, a vashiány megelőzésére vagy kezelésére nem alkalmasak.
Hogyan használjuk a vaspótlókat?
A vasbevitel kapcsán mindenképpen érdemes kitérni a felszívódás kérdésére. Mind az ételekkel, mind a vaspótló készítményekkel bevitt vasnak csupán egy része hasznosul ugyanis a szervezetben, a többi a széklettel távozik. Vegetáriánus vagy vegán diétát folytatók számára azért is javasolt általában az étrend-kiegészítők használata, mert a növényi eredetű élelmiszerekben található, úgynevezett nem hemvas jelentősen kisebb arányban szívódik fel, mint az állati eredetű élelmiszerekben lévő hemvas. A folyamatra ráadásul egyéb tényezők is kihatással vannak, így egyes étel- és italösszetevők, gyógyszerek gátolják, míg mások elősegítik a vas megkötését. A vaspótló készítmények szedésénél éppen ezért általános szabály, hogy étkezés, kávézás, teázás, illetve bizonyos gyógyszerek beszedése után várjunk a bevételével legalább két órát.
"Amennyiben valaki vaspótló készítmény szed, annak mindenképpen javaslom továbbá, hogy vigyen be mellette C-vitamint is . Ez lehet tablettás vagy cseppes C-vitamin, sőt az is jó megoldás lehet, ha egy pohár vízbe belenyom némi citromlevet, és azzal együtt veszi be a vasat. A lényeg, hogy kellő mennyiségű C-vitamint biztosítson a szervezete számára ahhoz, hogy a vas fel tudjon szívódni" - tanácsolta Merész Nóra. Hozzátette, bár maga a túladagolás egészen ritka, mindazonáltal hosszú távú vaspótlás esetén ezt leszámítva is számolni kell lehetséges mellékhatásokkal, kiemelten a székrekedés kockázatával. Éppen ezért érdemes olyan emésztést serkentő élelmiszereket is a mindennapos táplálkozásunk részévé tenni, mint az aszalt gyümölcsök, lekvárok, illetve figyelmet fordítani a kellő rostbevitelre.
