A székelési nehézségek gyakran már gyermekkorban kezdődnek, másoknál a megszokott körülmények megváltoztatása idézi elő, pl. utazás, ami a megszokott életmód és étrend megváltoztatását jelenti és ilyenkor nincs mód a megszokott időben és a megszokott helyen történő székürítésre. A székelési inger ismételt elnyomása, a székletvisszatartás azt eredményezheti, hogy a probléma állandósul, a székelés egyre nehezebben megy, és a kemény, bogyószerű székletrögök kiürítése sem hoz mindig teljes megkönnyebbülést. Az sem szokatlan, hogy haspuffadás, hasfájás tarkítja a képet. A kemény székletrögök felsérthetik a végbél nyálkahártyáját, a berepedés rendkívül fájdalmas, s ilyenkor már a fájdalom is akadályozza a székürítést.
A pangás következtében kialakuló ún. aranyeres csomók megjelenése tovább nehezíti a helyzetet. Gyakran csak ezeknek a komplikációknak a fellépése készteti arra a beteget, hogy orvoshoz forduljon.
A székrekedés sokféle megbetegedésben előfordulhat. Más betegség esetleges kiváltó szerepet tisztázni kell (pl. anyagcsere és endokrin betegsége, a vastagbél elváltozásain daganatok, divertikulózis, gyógyszerek).
A legtöbb esetben a rendszertelen életmód, az egészségtelen étkezés, az elégtelen folyadékbevitel, a mozgásszegénység okolható a székrekedés kialakulásáért.
A székletürítés rendszerességét gyerekkorban kell kialakítani.
A döntő hibát már elkövetjük akkor, ha nem szoktatjuk a gyermeket arra, hogy szükségletét naponta, azonos időben végezze, nem alakítjuk ki a rendszerességet a bilizésben és a vécézésben, elfogadjuk, hogy játék vagy más érdekes elfoglaltság miatt ismételten elnyomja a székeséi ingert. Máskor az a baj, hogy nem szánunk a dologra elég időt.
A székrekedést előidéző táplálkozási tényezők közül a salakszegény étrend a legfontosabb.
Az élelmi rostokban gazdag étrend - a rostok nagy vízkötő képességének köszönhetően - megakadályozza, hogy a széklet lesűrűsödjön, a széklet tömege is növekszik. A nagyobb volumen pedig elegendő ingert hoz létre a székürítéshez. A rosthiányos táplálkozás következtében számos egyéb elváltozás mellett - divertikulózis fejlődhet ki, ami azt jelenti, hogy a bélfalon kiöblösödések keletkeznek és ha a székrekedés állandósul, megnő a vastagbél rosszindulatú daganatos megbetegedésének a kockázata is. Sok élelmi rostot tartalmaznak a magas kiőrlésű lisztből készült sütőipari termékek, a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök.
Fontos élelmirost-forrás:
- barna kenyér,
- étkezési korpa
- őszibarack, sárgabarack, körte, ribizli, szilva, szőlő, málna, banán
- káposztafélék, zöldborsó, zeller, torma, sóska, petrezselyemgyökér, sárgarépa, kukorica, stb.
A kevés folyadékbevitel is székrekedéshez vezethet
Sokszor az a baj, hogy a székrekedésben szenvedő egyén nem iszik elég vizet.
Ilyenkor nincs elegendő folyadék a széklet normális víztartalmának kialakításához. Nyári melegben, lázas betegség idején gyakran kevés az elfogyasztott folyadék mennyisége. Kisgyermekeknél, idős embereknél előfordul, hogy nem éreznek, illetve nem jeleznek szomjúságot, és emiatt elégtelen a bevitel.
Nem mozgunk eleget
A mozgásszegény életmód, az ülő foglalkozás nem segíti a normális bélműködést. Sajnos általános, hogy a szabadidőnket a tévékészülék vagy a számítógép előtt töltjük, pedig rendszeres mozgásra minden életkorban szükség van, kinek-kinek teherbírása szerint.
A hashajtó csak átmeneti megoldás
A székrekedésnél gyakran hashajtóra van szükség. A székrekedés kezelésében azonban nem a tabletták játsszák a fő szerepet.
Gyökeres életmód- és étrendváltoztatás jelenthet csak igazi végleges megoldást. A hashajtók használata ugyanis a hozzászokás veszélyével is járhat. IX. évfolyam, 1. szám
