Erről árulkodik, hányszor vécézel naponta

Egy új tanulmány szerint jelentős kapcsolat áll fenn egészségünk hosszú távú alakulása és a között, hogy milyen gyakran van bélmozgásunk. Az eredmények azt mutatják: a legjobb, ha naponta egyszer vagy kétszer tartunk nagyobb vécészünetet.

Korábbi kutatások is találtak már összefüggést a székrekedés és hasmenés, valamint különböző fertőzések és neurodegeneratív betegségek fokozott kockázata között – írja a Science Alert. E tanulmányok azonban jellemzően eleve beteg résztvevők megfigyelésén alapultak, ennél fogva nem tisztázott, hogy a túlzottan ritka vagy túl sűrű székletürítés esetükben az adott betegség kiváltó oka vagy következménye lehetett-e. A problémát kiküszöbölendő egy új, a Cell Reports Medicine című folyóiratban megjelent kutatás megfordította a helyzetet, és egészséges alanyoktól gyűjtött adatokat.

székletürítés, vécézés, WC-papír, fiatal nő a mellékhelyiségben
A székletürítés gyakoriság fontos előjel lehet egészségünk hosszú távú alakulását illetően. Fotó: Getty Images

Székrekedéstől a hasmenésig

Sean Gibbons, a Seattle-i Institute for Systems Biology kutatója, a tanulmány utolsó szerzője és csapata több mint 1400 önkéntestől gyűjtött klinikai, életmódra vonatkozó és biológiai, beleértve vérkémiai, bélflóra-összetételt mutató és genetikai adatokat. A résztvevők önbevalláson alapuló kérdőív segítségével adtak információt arról, hogy milyen gyakran szoktak székelni. Ez utóbbi alapján négy nagyobb csoportot határoztak meg a kutatók:

  • székrekedés (heti 1-2 bélmozgás)
  • alacsony, de normál székletürítésszám (heti 3-6)
  • magas, de normál székletürítésszám (napi 1-3)
  • hasmenés

Ha a széklet túl hosszú ideig marad a bélrendszerben, a bélflóra baktériumai kimerítik annak rostkészletét, amelynek fermentálása során hasznos rövid szénláncú zsírsavakat termelnek. Amint elfogy az elérhető rost, a mikrobák elkezdik a fehérjéket fermentálni, amiből viszont anyagcseretermékként olyan méreganyagok keletkeznek, mint a p-krezol-szulfát és az indoxil-szulfát. „Kimutattuk, hogy még a máskülönben egészséges emberek vérében is, ha székrekedéssel küzdenek, megemelkedik e toxinok szintje” – fogalmazott Gibbons. Hozzátette, az említett toxinok különösen megterhelőek a vesékre nézve.

Ami a másik végletet, a hasmenést illeti, a kutatócsapat az érintett alanyok vérében gyulladásra és májkárosodásra utaló markereket talált. Gibbons magyarázata szerint hasmenés során a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki. Ezt a máj normál esetben újra tudná hasznosítani a táplálékkal bevitt zsírok lebontása és felszívódása során. Így tehát a hasmenés során elveszített epesav hiányzik a szervezet emésztési folyamataiból.

A sok zöldség és gyümölcs a kulcs

Az emberi vastagbélben élő bélflóra 95 százalékát úgynevezett obligát anaerob baktériumok alkotják, amelyek közös jellemzője, hogy nem képesek felhasználni az oxigént, sőt, az ártalmas is rájuk nézve. E baktériumok végzik a rostok fermentálásának zömét, és általában véve jó egészségi állapottal hozhatók összefüggésbe. A mostani kutatás eredményei alapján az obligát anaerobok napi egy-két székletürítés mellett érzik a legjobban magukat, úgymond ez az ő Goldilocks-zónájuk (a fogalmat a csillagok körüli lakható övezet leírására használják a csillagászatban).

Miről árulkodnak a székletvizsgálatok? Gasztroenterológus szakorvossal beszélgettünk a témáról.

A felvett adatokból az is kiderült, hogy általában véve a fiatalabb korosztály, a nők és az alacsony testtömegindexű alanyok számoltak be a legritkább bélmozgásról. A nemek közötti eltérést Gibbons szerint egyrészt a hormonális és neurológiai különbségek magyarázzák, másrészt az a tény, hogy a férfiak jellemzően többet is esznek. Mindezen információkat és az életmódra vonatkozó kérdőívekre adott válaszokat összegezve a kutatócsapat arra a következtetésre jutott, hogy az említett Goldilocks-zóna legbiztosabb előjele a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres testmozgás és a minél nagyobb arányban növényi eredetű táplálékokra épülő étrend.

„Remélem, hogy tanulmányunk felnyitja majd valamelyest az orvosok szemét annak kockázataira, ha nem fordítanak kellő figyelmet a bélmozgások gyakoriságának kezelésére” – fogalmazott Gibbons. Mint mondta, az orvosok gyakran puszta kellemetlenségként tekintenek a rendszertelen székletürítésre. A kutatócsoport következő lépésben éppen e területen indítana kísérleti programot, amelyhez egy hosszú távú nyomon követés is társulna a bélmozgások rendezése potenciális betegségmegelőző hatása felmérése érdekében.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +6 °C

Az átmeneti felhőzetcsökkenést követően kelet felől ismételten befelhősödik az ég, és általában közepesen vagy erősen felhős idő várható. A Dunántúl északnyugati részein azonban végig naposabb idő valószínű. Napközben kisebb, estefelé már nagyobb eséllyel alakulhat ki záporeső. Az északi, északkeleti szelet főként az északkeleti, keleti tájakon kísérhetik erős, akár viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között valószínű. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Most pár napig nem kell fronthatástól tartani.