Bélrendszerünk jelzi, ha gond van

Gyomor-bélrendszerünk a maga módján leképezi testünk-lelkünk történéseit. Azonnal kifejeződik, ha megváltozik napi életritmusunk, ha túl sokat vagy túl keveset eszünk vagy iszunk, ha sokk ér bennünket, vagy ha ténylegesen megbetegszünk.

emésztés egyénenként változó folyamat, amely során szervezetünk az elfogyasztott ételt felhasználható tápanyagokká bontja. A székrekedés tulajdonképpen egy tünet, amelynek oka lehet betegség, szervi károsodás, gyógyszer-mellékhatás, testi- és pszichés tényezők (idősebb életkor, testmozgás hiánya, kiszáradás, nem megfelelő étrend, stressz, székelési inger figyelmen kívül hagyása, stb.). A székrekedés gyakori probléma, főleg a nők körében. Nemcsak a személyes jó közérzetet befolyásolja, hanem olyan járulékos tüneteket is okoz, mint a renyhe bélműködés, puffadás, görcs, fejfájás és fáradtság.

Bélrendszerünk elárulhatja, milyen betegségben szenvedünk, székrekedés bélmozgás bélrendszer belek széklet székletürítés
Bélrendszerünk elárulhatja, milyen betegségben szenvedünk.

Milyen az egészséges székletgyakoriság?

Régebben úgy gondolták, hogy a napi egy széklet az egészség feltétele. A modern orvoslás azonban bebizonyította, hogy ez nem így van. Az hogy mit fogadunk el normálisnak tág határok között mozog, A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is változó. A naponta többszöri (háromszori) székletürítés vagy a napi egyszeri ugyanúgy normális, mint a heti háromszori. Gyakorisága sok mindentől függ. Például függ az étkezésünktől, a napi mozgásmennyiségtől, leterheltségünktől, a bennünket ért stresszhatásoktól stb. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. A székrekedés diagnózisát akkor állítjuk fel, ha nincs bélmozgás három vagy több napig, és ez a rendellenesség több mint 3 hónapon át tart.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Már a székrekedés meghatározása is problémás: mivel az érintettek nagy része már magát az erőlködést is székrekedésnek tekinti. Ebből is látható, hogy a székrekedésben szenvedők a szorulást a széklettel kapcsolatos egyéni elégedetlenségük alapján fogalmazzák meg. Székrekedésről beszélnek, ha erőlködnek, ha kemény a székletük, ha nehezen tudnak székletet üríteni, ha az egyes székelési kísérletek eredménytelenek, vagy ha úgy érzik, részben, vagy nem teljesen tudnak székletet üríteni.
Ugyanakkor orvosi értelemben a legfőbb kritérium, hogy a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesüljön:
  • a székletürítés több mint egynegyedében erőlködni kell a kiürítéshez,
  • a székletürítés több mint egynegyedében kemény székletet ürít a beteg,
  • a székletürítések több mint egynegyedében elégtelen kiürítés érzete marad fenn,
  • a székletürítések egynegyedében a széklet elakadását érzi a páciens a végbél valamely szakaszán,
  • ujjal vagy kézzel kell segíteni a széklet távozását a székletürítések több, mint egynegyedében,
  • heti három alkalomnál kevesebbszer van spontán széklet, hashajtó nélkül nincs laza széklet.
A fenti feltételek fennállásakor gyanakodhatunk, hogy székrekedésünk van. Székrekedéshez vezethet a bélmozgások zavara, a székletürítési reflex gyengülése, változások a bél vagy a környező szervek szerkezetében, amelyek akadályozhatják a bélben a béltartalom továbbhaladását a végbél felé. A székrekedéssel együtt járó tünetek igen változatosak lehetnek és nagymértékben függnek a háttérben meghúzódó betegségtől.

Sokan több házi praktikát is kipróbálnak a székrekedés elmulasztására, de ezek mit sem érnek, ha elkövetünk bizonyos hibákat .

Mik a székrekedés jellemző tünetei?

Nagyon kemény, száraz, kis mennyiségű széklet valamint olyan érzés, hogy a végbél nem ürült ki teljesen, a székrekedésben szenvedő betegek többségénél megtalálható. Időnként a betegek teltségérzésről és fájdalomról panaszkodnak, amely akkor csökken, amikor a széklet vagy a gázok távoznak . A hasi feszülés is zavaró tünet, ezt a bélbaktériumok által termelt gázok felszaporodása okozza. A gáz nem tud távozni, mivel a vastagbelet elzárja a széklet.
Néhány betegnél szorulásos hasmenés alakul ki, amely akkor jön létre, ha a bélműködés már hosszabb ideje leállt; ekkor a széklet végül is feloldódik a bélfal által az irritáció következtében kiválasztott nyálkában. A székrekedéses betegeknél jelentkezhet étvágycsökkenés és hányinger, előfordul fejfájás, általános ingerlékenység, rossz hangulat és alvászavar is. A hosszan tartó székrekedés bőrelváltozásokat is okozhat : a bőr sápadt, gyakran sárgás árnyalatú, petyhüdt lesz, elveszti rugalmasságát.

Mit kell tudni az időskori székrekedésről?

Idősebbeknél a székrekedés két és félszer gyakoribb, mint fiataloknál. A bélperisztaltika károsodik és a székürítésben részt vevő hasizmok gyengülnek.
Az időseknél a gyógyszerszedéshez kapcsolódó székrekedés is gyakori. Időseknél sokkal gyakrabban alakulnak ki kemény székletrögök, mint fiataloknál, s ez a bélben fekélyek kialakulásához vagy teljes elzáródáshoz vezet.

Mit tehetünk hosszú távon?

Nem érdemes megvárni, hogy a heveny székrekedés krónikus szorulássá alakuljon, mert ez a végbél és végbélnyílás különböző betegségeihez vezethet (pl. vastagbélgyulladás , aranyér, a végbélnyílás berepedése stb.). A kőkemény széklet a bélben sebeket és fekélyeket okozhat, extrém esetekben teljes bélelzáródás alakul ki, amely miatt sebészeti beavatkozásra van szükség.

A székrekedés megelőzése

Heveny fertőző megbetegedéseknél, súlyos szívbetegeknél, valamint ágyhoz kötött betegeknél a szorulás megelőzésében fontos szerepe van az elegendő folyadékbevitelnek, gyümölcsök, zöldségpépek, kompótok, gyümölcslevek és savanyított tejtermékek fogyasztásának, az ágynyugalom lehetőség szerinti lerövidítésének. A természetes székürítési reflexek elvesztésével járó szorulás néha már gyermekkorban jelentkezik.
A gyermekek megtanítása a határozott időben történő székürítésre fontos a habituális (szokásos) szorulás kialakulásának megelőzésében, amelyet az ingerek hiánya vált ki. Fontos lehet az is, hogy a székürítési ingert ne nyomják el a gyerekek. A mindennap azonos időben történő székürítés (reggel vagy étkezés után) valamint a fizikai aktivitás, elsősorban a mozgás, a reggeli torna, séta, a vízi sportok szintén fontosak a szorulás megelőzésében.

)
Vitamin ABC - D Vitamin (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +27, +33 °C
Minimum: +11, +20 °C

Pár órára kisüt a nap, de időnéóként erősen felhős lesz az ég. Nagyobb eséllyel a Dunától keletre alakulnak ki záporok, zivatarok. Időnként megélénkülő északkeleti szél mellett 27, 33 fok közötti maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn nem jön front, de melegedés kezdődik. A fokozottan érzékenyeknél fáradékonyság, dekoncentráltság léphet fel, egyesek alvásproblémákat is tapasztalhatnak. A keringési panszokkal küzdők a következő napokban tartós tünetekre készüljenek. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)