Tabutéma: a szellentésről
Az igazság még messze nem teljesEgy népi bölcsesség szerint: "Fejet hidegen, lábat melegen, beleket nyitva - ez a hosszú élet titka." Az első két tétel evidencia, de a tudomány mintha igazolná, hogy a harmadikban is van valami.
Gyakran kínozza puffadás?
A puffadás és gyomorégés sokak mindennapjait megkeseríti. Persze, állhat a probléma hátterében ételallergia vagy más egészségügyi gond, de a legtöbbször mégis a rendszertelen és nem megfelelő étkezés a kiváltó ok. Kattintson!
Enders szerint a béltartalom (köztük a gázok) távozásához a guggolás a legalkalmasabb testtartás, mert ilyenkor nem helyeződik terhelés a belekre, szemben a nyugati ülőkehasználattal, amikor "megtörik" a bélcsatorna, s megnehezíti a matéria előrehaladását. A világon legalább 1,2 milliárd embernek a székelés sohasem okoz gondot a természetesen póz használata miatt.
Másfelől ott vannak a záróizmok. Egyiket mindenki ismeri, amelyet tudatosan nyithatunk és zárhatunk, de van még egy másik, belső izom is, amely a tudatunk befolyásától mentesen üzemel. A bélrendszer elküld egy mintát a kimeneti kamrába, ahol a belső és külső záróizom érzékelő sejtjei eldöntik, hogy abból biztonságosan lesz szellentés vagy sem.

A bél az immunrendszerünk kétharmadát tartalmazza, és tele van élő anyaggal, hiszen mindannyian legalább kétkilónyi baktériumot hordozunk magunkkal. A baktériumaink részt vesznek a kórokozók elleni küzdelemben, hozzájárulnak az ételek megemésztéséhez, az energia kinyeréséhez, hormonokat termelnek, és hatással lehetnek a közérzetünkre.
A bél és az agy közötti kapcsolat egy viszonylag új terület az orvostudományban, amely Enderst is nagyon izgatta. Ezzel nincs egyedül. Egy amerikai biokémikus, Rob Knight például a Nature tudományos magazinban kifejtette, hogy ez a terület legalább annyi lehetőséget hordoz, mint az őssejtkutatás - tudatta a The Guardian.
A könyv egyébként magyarul is megjelent a Park kiadónál, Bélügyek (A belek csodálatos világa és a jó emésztés) címmel.