Barátságos baktériumok

A bélflóra lakói

Az emberi szervezet valóságos ökológiai egység, élő, de maga is élettér: számtalan apró szervezetnek ad helyet. Így például mindannyiunk gyomor-bélrendszerében hatalmas mennyiségű mikroorganizmus él, ezeket összességükben bélflórának nevezzük. A bélflóra rendkívül sokféle mikroorganizmusból tevődik össze, hozzávetőlegesen kb. 400-500 különböző fajtájú baktériumot tartalmaz.

Ezen mikroorganizmusok nem mindegyike kórokozó: nagy része az emberi szervezettel szimbiózisban él, jótékony hatású, sőt elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Szakértők szerint e "barátságos" baktériumok, (a bifidobaktériumok és a lactobacillusok) arányának felnőtt embernél körülbelül a 40-45 százalékot el kellene érnie, ezzel szemben helytelen táplálkozási és életviteli tényezők következtében a magyarországi felnőtt lakosság körében ez az arány ennek negyede körül mozog, sőt egyes csoportok esetében még kevesebb.

Egészséges egyensúly

Perzsa hagyományok szerint az aludttej készítés módszerét -minek köszönhette termékenységét és hosszú életét - egy angyal tárta fel Ábrahám részére. Egy másik legenda szerint a mongol Dzsingisz kán követe egy alkalommal megállt vizet kérni egy nemrég meghódított kis faluban. A helybeliek azonban víz helyett tejet töltöttek a követ kulacsába, azt remélvén, hogy használható kulacs nélkül marad az ellenséges férfi a sivatag közepén. Amikor a követ inni szeretett volna, a kulacsában ismeretlen, félig folyékony állagú italt talált: így született meg a joghurt. A fehér ital nagyon ízletes volt, ezért Dzsingisz kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték, elterjesztve az egész világon. A bélben élő baktériumtörzsek megfelelő mennyiségű és minőségű összetétele egy egyénre jellemző egyensúlyi állapotot garantál. Az egyoldalú, helytelen táplálkozás, rossz emésztés, a környezetszennyező anyagok, egyes gyógyszerek (főként az antibiotikumok!), bizonyos tápanyagok iránti egyedi intolerancia illetve allergia és a tartós stressz felboríthatják ezt az egyensúlyt, jelentős mértékben károsítva a bélflórát. A béltraktus higiéniájának helyreállítása egészségünk fenntartásának és sok rendellenesség kezelésének egyik legjelentősebb előfeltétele. Az egészséges bélflóra helyreállítása megfelelő baktériumok bevitelével már régóta ismert. Ez történhet akár erjesztett élelmiszerek (mint pl. a joghurt), vagy élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények formájában. Ma már számos élelmiszer "gyárilag" tartalmaz probiotikus összetevőket, ezeknek viszont egyik hátránya, hogy a benne található baktériumok még hűtött tárolás esetén is viszonylag gyorsan pusztulnak. Az e célra kifejlesztett kapszulák alkalmazásakor ez kiküszöbölhető. A probiotikum, ökobiotikum, szimbiotikum kifejezések olyan termékeket írnak le, amelyek élő, aktív baktériumflórát tartalmaznak és segítenek helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát.

A csodatévő joghurt

Az 1900-as évek elején egy orosz tudós, Ilja Mecsnyikov felfigyelt arra, hogy a balkáni hegyekben, ahol a pásztorok a savanyított kecsketejet (joghurtot) nagy mennyiségben fogyasztották, az európai átlagnál nagyobb számban éltek száz év körüli idős emberek. Azzal magyarázta, hogy a joghurt fogyasztása megváltoztatja az ember vastagbelében zajló rothadás folyamatát, antitoxint termel, jótékonyan hat a bélflórára és ezáltal meghosszabbítja az életet. Felfedezéséért a jeles gerontológus Nobel-díjat kapott.

És valóban: minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitamin-forrás, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Azok a savanyú tejtermékek pedig, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Így a legújabb kutatások is megerősítették: a joghurtfogyasztás csökkenti egyes betegségek (például a vastagbéldaganat) kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, és egyensúlyban tartja a bélflórát. Ezen kívül erősíti az immunrendszerünket, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. A lázas, gyulladásos betegségekre kapott antibiotikumok nem csak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos bélflórát is. Évtizedekig ezek, az antibiotikumok okozta negatív mellékhatások megszüntetésére javasolták a joghurtfélék fogyasztását. Azonban a joghurtok csak nagy, kb. napi félliteres mennyiségben hatásosak igazán, mert a bennük lévő hasznos baktériumoknak csak mintegy tizede jut le a bélbe, túlélve a gyomorsav és az emésztőenzimek támadását.

Hatékonyabb segítség

Kevesen tudják, hogy ha náthásak vagyunk, egyáltalán nem jó joghurtot, vagy bármilyen tejes élelmiszert fogyasztani - pedig éppen ez az a kritikus antibiotikumos időszak! A tejtermékek ugyanis még jobban elősegítik a váladékképzést, éppen azt, amitől szabadulni szeretnénk a folyamatos orrfújás és köhögés révén! Ráadásul a már erősen károsodott bélflóra helyreállításához nem elegendő az a "néhány" Lactobacilus Acidophilus, ami egy pohárka joghurtban megtalálható... Ezért szerencsésebb az e célra kifejlesztett probiotikumot tartalmazó kapszulás készítmény, amelynek hasznos baktériumai épségben képesek eljutni a vastagbélbe, ahol megtelepszenek és elszaporodnak az ott élő kórokozó baktériumok rovására.

Segítő, funkcionális élelmiszerek

A probiotikumok "élő"élelmiszer-alkotórészek, amelyek jótékony hatással vannak az ember egészségére. Leggyakrabban a Laktobacillus és Bifidobaktérium csoportba tartozó baktériumok, élesztőgombák képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, szerepük van fertőzések megelőzésében. Tejtermékek (élőflórás joghurtok), húsáruk, italok, általában az úgynevezett fermentált élelmiszerek (pl. savanyított tejtermékek) tartalmazzák. Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy ha ezeket a probiotikumokat visszatelepítjük, gyógyhatást érhetünk el számos betegségben, például laktózérzékenységben, hasmenésben, gyulladásos gyomor- és bélbetegségekben, az allergia és a fogszuvasodás megelőzésében.

A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a tápcsatorna felső szakaszában előforduló emésztőenzimek nem hatnak, így a vastagbélbe eljutva kedvező életfeltételeket nyújtanak a bélben található egészségvédő mikrobák szaporodásához (ilyenek például az úgynevezett oligoszacharidok és a laktulóz). Számos tejes élelmiszerben, tésztafélékben, húsáruban, de az anyatejben is (inulin) megtalálhatók. A szimbiotikumok olyan alkotórészek, amelyek kombinálják a probiotikumokat és a prebiotikumokat. Ezek leginkább tejtermékekben fordulnak elő. E három élelmiszer-összetevő a funkcionális - bélflórát kedvező módon változtató - élelmiszerek körét alkotja.

Utazáskor is jó hasznát vehetjük

Egzotikus tájakra utazni nagyon jó, azonban a turisták közül átlagosan minden másodiknak rontja el bélfertőzésből eredő hasmenés az utazását. A legnagyobb kockázattal azoknak kell számolniuk, akik Afrikába, Délkelet-Ázsiába, a Közép-Keletre illetve Latin-Amerikába utaznak. Jellemző, hogy valamilyen baktériumok, protozoonok, vírusok, egyéb kórokozók okozta fertőzés áll a háttérben. Az óvatosság, a fokozott higiénia mellett a megelőzésben, illetve a gyógyulásban segíthetnek a probiotikumok is, a Laktobacillus és Bifidobaktérium csoportba tartozó baktériumok, élesztőgombák. Képesek a betegséget okozó baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, szerepük van fertőzések megelőzésében.

Más jótékony hatásuk mellett (bélbaktériumok káros működését visszaszorítva lebontják a rákkeltő anyagokat, megelőzve a gyomor bélrendszeri rákfajták kialakulását) növelik a szervezet ellenállását a fertőzésekkel szemben, különösen a hasmenést okozó fertőzésekkel szemben, erősítik a bélflóra működését számos allergiát kiváltó tényezővel szemben, valamint enyhítik a kialakult gyulladásos bélbetegségek tüneteit. Megfigyelték, hogy a vírus okozta, illetve az antibiotikumos kezelésekkel összefüggő hasmenés időtartama lecsökkent, a tünetei enyhültek ezen egészségmegőrző baktériumok hatására. Ezek a baktériumok nem csodaszerek, de kedvező tulajdonságaik révén alkalmasak betegségmegelőzésre, illetve a gyógyítás szolgálatába állíthatjuk őket. Mivel a gyógyszeres kezelés illetve a szervezet öngyógyító, tisztuló mechanizmusa nemcsak a kórokozó, hanem e betegségmegelőző baktériumokra is hat, számukat nagymértékben lecsökkenthetik az antibiotikum-kezelések, hasmenéses állapotok. Ezért ilyen esetekben feltétlenül szükség van a pótlásukra, amely például probiotikus baktériumokat tartalmazó, úgynevezett funkcionális készítmény segítségével történhet.