Ha eddig azt gondoltuk, hogy a baktériumoktól mindenáron óvakodnunk kell, jobb, ha tudjuk, testünk baktériumok milliárdjait tartalmazza, és ez így van jól. Pontosabban úgy, ha a bennünk élő jótékony és rossz baktériumok aránya egészséges egyensúlyban marad. Kutatók becslései szerint mintegy 300-500 féle különböző baktérium (egyesek már ezerre teszik a számukat), valamint vírusok és gombák alkotják testünk mikrobiomját , melynek jelentős része, 99 százaléka az emésztőrendszerünkben, főképp a vékony- és vastagbélben él.
A köznyelvben a bélrendszerben található mikrobiom bélflóraként vált ismertté. A bélflórát alkotó mikrobák összesített súlya akár 1-2 kiló is lehet, összetétele pedig oly mértékben különbözik, hogy a feltételezések szerint az ujjlenyomathoz hasonlóan mindenkinél egyedi, ráadásul nagyban befolyásolja az egészségünket. Természetesen az egyediség nem azt jelenti, hogy mindenkinél teljesen más-más baktériumok, vírusok és gombák alkotják a bélflórát, hanem azt, hogy ezek aránya változhat. Ez függ a környezettől, ahol élünk, az ételektől, amiket eszünk, és természetesen a genetikától. Sőt, attól is, hogy a gyermek természetes úton születik, vagy császármetszéssel, hiszen a szülőcsatornán átpréselődve még számos baktériummal találkozik, melyek különböznek azoktól, amikkel az anyaméhben került kapcsolatba.
A kutatások szerint minél többféle összetevőből áll a bélflóránk, annál egészségesebbek vagyunk. De nézzük meg közelebbről , mi mindent befolyásol a mikrobiomunk.
A szoptatással kezdődik
Ahogy említettük, születésünk pillanatától fontos szerepet játszik a bélflóránk az életünkben, ettől függ például, hogy meg tudjuk-e emészteni az anyatejet. Pontosabban a Bifidobacteria jelenlététől, mely nélkülözhetetlen az anyatejben lévő cukrok emésztéséhez és megfelelő felhasználásához a növekedéshez.
Az elhízás és a rostok emésztése
Kutatók bizonyították, hogy a bélrendszerünkben élő baktériumoktól függ, hogy egy adott ételből mennyi kalóriát és tápanyagot vagyunk képesek kivonni, valamint az is, milyen hatékony az anyagcserénk. E téren azonban nem minden bélbaktérium a barátunk.
Köztudott, hogy a megfelelő rostbevitel kulcsfontosságú az egészségmegőrzés szempontjából, hiszen az segít csökkenteni többek között az elhízás, a szívbetegségek, a diabétesz és a rák kialakulásának kockázatát is, arról nem beszélve, hogy a rostszegény táplálkozás egyik, szinte azonnal jelentkező hatása a székrekedés, mely kórossá is válhat, s akár aranyér kialakulásához is vezethet.
Vannak azonban olyan baktériumfajták a beleinkben, melyek a bevitt rostból rövid láncú zsírsavakat állítanak elő. Ezek ugyan egy bizonyos mennyiségben szükségesek a szervezet egészséges működéséhez, ám ha a mikrobákból túl sok él a szervezetünkben, akkor az általuk termelt zsírsavak nem hasznosulnak, a felesleg pedig lerakódik a májban, s hosszútávon kialakulhat az úgynevezett metabolikus szindróma. Ez az anyagcsere-betegség áll leggyakrabban a 2-es típusú cukorbetegség , az elhízás és a keringési rendellenességek hátterében.
Az immunrendszerünk ereje is függ tőle
A bélflóra fontos szerepet játszik immunrendszerünk működésében is, testünk védekezésért felelős sejtjei ugyanis folyamatosan kommunikálnak a bélrendszerünkben élő baktériumokkal, melyek segítik a megfelelő immunválasz kialakítását a fertőzésekre. Egyes gyulladásos bélbetegségek, mint például a colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség esetében is azt feltételezik a kutatók, hogy bizonyos gyulladás-gátló baktériumok hiánya, vagy csökkent mértékű jelenléte okozza a betegséget. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a vastagbélrák kialakulásának is közvetlen összefüggése van bizonyos ártó baktériumok túlzott jelenlétével, s egyes jótékony mikrobák hiányával.
Az agyunkat is befolyásolja
A legújabb kutatások szerint a bélflóra az agyunkat, pontosabban a központi idegrendszerünk egészségét és működését is befolyásolja. Vizsgálatok bizonyították, hogy egyes jótékony baktériumok hiánya kapcsolatban állhat a depresszió kialakulásának fokozott kockázatával. Sőt, több tanulmány vizsgálta már az autizmus és a bél mikrobiomja közötti kapcsolatot is, melynek hátterében szintén a központi idegrendszer rendellenes működése áll.
Hogyan támogathatjuk a bélflóránkat?
Először is, csak orvosi utasításra szedjünk antibiotikumokat, mivel azok nem válogatnak, egyformán pusztítják a szervezetben lévő káros és hasznos baktériumokat is. Emellett a legjobb, amit tehetünk a bélflóránk érdekében, az az egészséges, tápanyagban és rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztása. Együnk minél több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, vagy abból készült élelmiszereket. Kerüljük a zsíros, cukros ételeket, mivel ezek pusztítják a jó bélbaktériumokat, és táplálják a rosszakat.
Figyeljünk a székletünkre
Figyeljünk az árulkodó jelekre, a puffadás, a hasmenés mellett az is jelezheti a bélflóra egyensúlyának felborulását, ha például székletünk rendszertelenné válik, gyakran küzdünk székrekedéssel. Ilyenkor különösen fontos a megfelelő, rostban gazdag táplálkozás, hiszen segítenünk kell szervezetünket, hogy az egyensúly helyreállhasson. Amennyiben azonban nem szűnnek a tünetek, válasszunk olyan, lehetőleg prebiotikumot (ez a jó baktériumok tápláléka) tartalmazó székletlazítót, hashajtót, mely hosszútávon segíti a bél mikrobiomjának helyreállását. Ez azért fontos, mert az agresszív hashajtók hosszútávon ronthatnak is a kialakult problémán, sőt hashajtó-függőséget is okozhatnak, mivel azok nélkül egy idő után már nem képes a beteg a székletürítésre.
Ezért fontos a testmozgás
Az orvosok az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgást ajánlják még a mikrobiomunk támogatására. A fizikai aktivitással ugyanis képesek vagyunk a bélflóránkra ártalmas, az étkezéssel bevitt extra zsírt és cukrot felhasználni, így óvva meg magunkat az elhízástól (ezáltal annak szövődményeitől), a jó baktériumainkat a pusztulástól, a rosszakat pedig az elszaporodástól.
