A rostok szerepe a táplálkozásban

Hogyan lesz egy patológiai ritkaságból népbetegség? A székrekedés, később a béldivertikulumok kialakulása bizony a helytelen táplálkozás következménye.

Világszerte egyre gyakoribbá válnak azok a megbetegedések, amelyek kialakulásában szerepet játszanak a helytelen táplálkozási és életmódbeli tényezők. Több mint fél évszázada tudjuk, hogy az egészség megőrzésének alapvető feltétele a minőségi táplálkozás. A legfontosabb energiát adó tápanyagok a fehérjék, a zsírok, és a szénhidrátok, ám ezek a szervezet kiegyensúlyozott, harmonikus működéséhez mégsem jelentenek elegendő forrást. Az egészség megőrzésben nagy fontossággal bírnak még a vitaminok, az ásványi anyagok, valamint az élelmi rostok.
A rosthiányos táplálkozás számos betegség kialakulásában veszélyeztető tényezőként szerepelhet. Számos kutató a székrekedést a vastagbél átmeneti adaptációjának, alkalmazkodásának tartja a rostban szegény táplálkozáshoz. A rosthiányos táplálkozás következménye a széklet megkeményedése. Ha a vastagbélnek kemény székletet kell továbbítania, izomzata megnagyobbodik, fokozódik a belső nyomás, amelynek következtében az izomrétegek között létrejön a divertikulum, a vastagbél zsákszerű kiöblösödése.

A divertikulózis az iparilag fejlett országok lakosságának 30-35 százalékát érinti, a századfordulóig viszont patológiai ritkaságnak számított. Joggal nevezhető tehát századunk egyik hiánybetegségének.
Kockázati tényezőként tartják számon a rosthiányos táplálkozást - más tényezőkkel együtt - a vastagbéltumorok kialakulásában. Az egyik feltételezés szerint a rosthiányos táplálkozás következtében megnyúlt tranzitidő elősegíti, hogy az epesavak a vastagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén vegyületekké alakuljanak. A rostokban gazdag táplálkozás csökkenti a bélbaktériumok által képződő karcinogének létrejöttének és a bélfalra kifejtett hatásuknak a lehetőségét.
Az anyagcsere-betegségek közül az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérzsírszint kifejlődésében veszélyeztető tényező a rostszegény táplálkozás. Az elhízás megakadályozásában a táplálék rostanyagai az energiahasznosulás fiziológiai akadályát jelentik. Rosthiány esetében ez a fiziológiai akadály elmarad.
Az élelmi rostok táplálkozás-élettani jelentőségének a megismerése két angol orvos nevéhez fűződik. Burkitt és Trowel munkájuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a táplálkozási tényezők (élelmirost- és zsírbevitel) és a bélbetegségek között összefüggés van. Különböző európai és afrikai országokban vizsgálták a vastagbéldaganatok előfordulási gyakoriságát. Azokban az országokban volt alacsonyabb a daganatos megbetegedések előfordulásának a száma, ahol a lakosság több élelmi rostot, és kevesebb zsiradékot fogyasztott.
Élelmi rostoknak nevezzük azokat a növényi sejtalkotó komponenseket, amelyek az emberi emésztőenzimek hidrolízisének ellenállnak, az enzimek nem képesek felszívódásra alkalmas kisebb egységekre bontani a rostokat. Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat.
Oldható rost a pektin, a mézgák, a nyák, néhány hemicellulóz, laktulóz, néhány cukoralkohol, az inulin. A vízoldékony rostanyagok közül legfontosabb a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, és a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található.
A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak: ez az a kettősség, amely elősegíti az egészséges bélműködést. E rostok állaga zselészerű, amely az emésztőrendszerben megköti az epesavakat, a koleszterint, ezáltal rontja a zsírok és a koleszterin felszívódását, és a vékonybélben akadályozza az epesavak visszaszívódását.

Fontos szerepük van a vér koleszterinszintjének a csökkentésében. Lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában - csökkentik a tranzitidőt -, ezáltal megakadályozzák a székrekedés kialakulását.
Oldhatatlan rostok közé soroljuk a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint, amely megtalálható az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben. Az élelmi rostok fizikai-kémiai sajátságából adódik, hogy a béltartalom térfogatát jelentősen megnövelik, áthaladási idejét lecsökkentik: ennek eredményeként a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből. Növelik a béltartalom mennyiségét, gátolják a székrekedés kialakulását.
Mindkét rosttípus esetében elmondható, hogy a vékonybélben lassítják a tápanyagok felszívódását. Ez kedvező - pl. cukorbetegség esetén -, mert a szénhidrát felszívódás lassításával csökkentik az ún. glikémiás indexet, ritkábban fordulnak elő vércukor-ingadozások, kiegyensúlyozottabbá válik a vércukor szintje.
A rostoknak fontos szerep jut még az energiaszegény étrendben és a testsúlycsökkentő diétában is. A rostdús táplálkozás mellé bőséges folyadékbevitel is szükséges, ami kb. 2 litert jelent naponta. Ha nincs megfelelő mennyiségű folyadék a rostok a nedvességet a bélfalból fogják elvonni, ez pedig inkább a székrekedés kialakulását segíti elő.
Egészségünk megtartása érdekében naponta mintegy 30 g növényi eredetű rostot (gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaterméket) kell elfogyasztanunk. A hazai táplálkozási felmérések szerint a lakosság élelmi rost fogyasztása nem kielégítő, a javasolt mennyiség felét sem teszi ki.
A szükséges rostmennyiséget gyümölcsökből és zöldségekből is nyerhetjük, de felfokozott, rohanó életvitelünk nem teszi mindig lehetővé a megfelelő táplálékhoz jutást. A szükséges rostokat ún. étrendi rostok bevitelével pótolhatjuk. Az étrendi rostok főként növényi eredetű oldható és oldhatatlan részekből állnak, amit a hasnyálmirigy és a vékonybél enzimrendszere sem képes megemészteni. Feldolgozásuk a vastagbél baktériumflóra fermentációjának eredménye.
Tehát emésztő traktusunk az a hely, ahol a táplálékból az éltető tápanyagok kivonódnak és felszívódnak, életet és jó egészséget biztosítva az egész szervezet számára.
Bélrendszerünk másik feladata a salakanyagok maradéktalan eltávolítása. A rendszer károsodhat a rostszegény étrend, a zsíros húsok fogyasztása, valamint a táplálékkal bekerülő káros anyagok, és a mozgásszegény életmód hatására is.
Túl lassú perisztaltika következtében a salakanyagok visszamaradnak a belekben, és rothadásnak indulnak. Ha azonban a bélmozgás túl gyors, a felszívódás nem elégséges, és a bélen lévő ún. barátságos baktériumok sem tudnak növekedni. Az élelmi rostok segítenek a megfelelő bél perisztaltika fenntartásában.

Egy nemzetközi európai szervezet (EPIC) négy és fél éven keresztül végzett - több mint 500 000 fővel - összehasonlító felmérést. A vizsgálat eredménye bizonyította, hogy azok között a résztvevők között, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák előfordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban szombaton délelőtt gyengén felhős lesz az ég, sok napsütésnek örülhetünk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag