Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, és a megnövekedett érdeklődés hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből a rossz színben feltűnő fehérjét, amely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket. Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban: ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak egyfelől több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, amely az erősebb tünetek megjelenését okozhatja.
Téves negatív eredmény születhet
A két betegség kivizsgálási módja ugyan különböző, azonban mindkettőnél fontos, hogy a vizsgálatok elvégzése előtt a beteg ne zárja ki étrendjéből a gluténtartalmú ételeket - figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatóak ki véréből. Nemcsak vérvétel során, hanem gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybélbolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása.
Mit tehet, aki már diétázott a vizsgálatok megkezdése előtt?
Ilyen esetben sajnos vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani. Sokan tapasztalják, hogy a visszaterheléskor korábbi tüneteik hatványozottan jelentkeznek. Aki emiatt nem tud visszatérni a gluténtartalmú diétára, annak genetikai vizsgálatot érdemes végeztetnie. Ez a vizsgálat azonban nem minden esetben ad egyértelmű iránymutatást. Ha negatív a teszt, akkor nagy valószínűséggel kizárható a lisztérzékenység. Ha azonban pozitív, vagyis a HLA-DQ2/DQ8 gén kimutatható, akkor ez jelentheti azt is, hogy az illető csak hordozója a génnek, ami azonban nem jelenti a betegség megjelenését is egyben.
Jobb későn, mint soha!
Akkor is van tehát megoldás a kivizsgálásra, ha a beteg már egy ideje tartja a diétát - magyarázza dr. Sárdi Krisztina. A nem- cöliákiás gluténérzékenység esetén súlyos szövődményekkel ugyan nem kell számolni, ám az érintettek számára mégis nagy segítség, ha kiderül, mi okozza régóta fennálló, szerteágazó panaszaikat, és a diétával meg tudják szüntetni. Lisztérzékenység esetében azonban a glutén fogyasztása felszívódási zavart, vérszegénységet, csontritkulást, meddőséget, ismételt vetéléseket, rosszindulatú betegségeket, gyermekkorban fejlődési zavart is okozhat.
Forrás: Budai Allergiaközpont
