Amikor az immunrendszerünk egészségesen működik, sok baktériumot, illetve beteg sejtet távolít el, hogy megelőzze a betegségek kialakulását. Néha azonban az immunrendszer nemcsak a beteg sejteket távolítja el, hanem az egészséges sejteket is célba veszi. Ez az úgynevezett autoimmun folyamat, amelynek kiváltó oka ismeretlen. Ehhez hasonló kóros folyamat történik a Crohn-betegség esetén is: az immunrendszer természetes védekező mechanizmusa az emésztőtraktus nyálkahártya-borítását támadja meg. Ez a gyulladással járó folyamat fekélyképződéshez és súlyos esetben akár vérzéshez is vezethet - fogalmazott dr. Koncz Zsuzsa , a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.
A leggyakoribb tünetek
A Crohn-betegség nőket és férfiakat egyaránt érinthet. Kialakulásának kockázatát 10-20 százalékkal növeli, ha a családban már előfordult krónikus bélgyulladás. A betegség okozhat bélrendszeri tüneteket, például krónikus vizes vagy véres-nyákos hasmenést, alhasi görcsös fájdalmat és étvágytalanságot. Ritkábban puffadás, hányinger és hányás is jelentkezhet. Emellett bélrendszeren kívüli panaszok is felléphetnek. A betegek gyakran észlelnek ízületi fájdalmakat, bőrelváltozásokat, kiütéseket, szemproblémákat, a szájban pedig afták jelenhetnek meg. A betegség nem ritkán fáradékonysággal, valamint hőemelkedéssel vagy lázzal is jár. Jellemző még, hogy bizonyos időközönként fellángolnak a tünetek.
Milyen típusai vannak?
A Crohn-betegség érintheti a tápcsatorna bármely szakaszát, tehát a nyelőcsövet, a gyomrot, illetve a vékony- vagy a vastagbelet, ezért szinte nincs két ugyanolyan beteg. A betegség osztályozása a tünetektől és a tápcsatornai érintettség mértékétől függ. A Crohn-betegségnek három klinikai formáját különböztetjük meg. A gyulladásos típusra jellemző, hogy a bélnyálkahártyán fekélyek alakulnak ki. Ezen kívül létezik bélszűkületek kialakulásával járó és sipolyképződéssel járó típus is.
Hogyan diagnosztizálható?
A fent felsorolt tünetek együttes előfordulása esetén mindenképpen gondolnunk kell a gyulladásos bélbetegség lehetőségére. Forduljunk mihamarabb gasztroenterológushoz, aki a konzultációt követően laborvizsgálatokat, valamint széklettenyésztéses vizsgálatokat rendelhet el. A diagnózis felállításához szükség lehet hasi ultrahangra, vastagbéltükrözésre vagy gyomortükrözésre is. Ezek segítségével a teljes vastagbél, illetve a vékonybél egy része áttekinthető és megvizsgálható. Ilyenkor általában szövettani mintát is vesznek a nyálkahártyából.
Mit tehetünk?
Jelenleg nincs olyan gyógymód, amely véglegesen megszüntetné a betegséget, így az elsődleges cél a tünetek csökkentése és a bélnyálkahártya regenerálása. Erre számos lehetőség létezik. A kezelés során alkalmazott gyógyszerek többsége az immunrendszer működését befolyásolja. Egyes készítményeket a fellángolási időszakban kell alkalmazni, másokat pedig a nyugalmi fázisban, a következő fellángolás megelőzése érdekében. Előfordul, hogy több gyógyszert is ki kell próbálni, mire kiderül, melyik a leghatásosabb az adott páciensnek. Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor sebészeti beavatkozásra van szükség. Ilyenkor eltávolítják a gyulladt vagy szűkült bélszakaszt.
Néhány életmódbeli változtatás is segíthet a panaszok bizonyos mértékű enyhítésében. Érdemes leszokni a dohányzásról , illetve bizonyos esetekben - például szűkület esetén - a rostdús ételeket is mellőzni kell. Ajánlott tartózkodni a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerektől is, ezek ugyanis a betegség fellángolását okozhatják.
