Az orvosok terápiás eszköztárának már régóta része a séta, hiszen ezzel is segíthetnek a pácienseiknek a vérnyomáscsökkentésben. A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek élén áll, és ráadásul ez az egyik legkönnyebben orvosolható rizikófaktor, melynek minimalizálása hozzájárul az általános halálozás mérsékléséhez. Egy friss, a Journal of Physical Activity and Health című folyóiratban publikált tanulmányban most azt mutatták ki, hogy a nyújtás a hipertóniával küzdő emberek kezelésének alapvetően fontos eleme.
"Mindenki úgy gondolja, hogy a nyújtás kizárólag az izomzat nyújtásához járul hozzá" - mondta dr. Phil Chilibeck, a kanadai University of Saskatchewan kineziológia professzora, a tanulmány társszerzője a MedicalNewsToday.com-nak. "Ám amikor nyújtjuk az izmainkat, azzal együtt az izmokat tápláló véredényeket, az artériákat is nyújtjuk. Ha csökkentjük az artériák merevségét, az csökkenti véráramnak való ellenállást is" - tette hozzá. Semmi nem emeli meg jobban a vérnyomást, mint a véredények véráramnak való ellenállása. Már korábbi kutatásokban is bebizonyították, hogy a nyújtás csökkenti a vérnyomást, de ez a kutatás az első, amelyik egy kísérletben szembeállítja és összehasonlítja a séta és a nyújtás hatását.
A sétát se hagyják azért abba
Chilibeck professzor és kollégái véletlenszerűen kiválasztottak összesen 40 férfit és nőt (az áltagéletkoruk 61 év volt), és két csoportra bontották őket a nyolchetes kísérleti időszak alatt: az egyik csoport tagjai heti öt napon végeztek napi 30 perces, egész testre kiterjedő nyújtó gyakorlatokat, a másik csoport pedig ugyanilyen gyakorisággal, ugyanennyi időn keresztül lendületesen sétált. Minden résztvevőnek emelkedett szintű vérnyomása vagy első fokú hipertóniája volt a kutatás kezdetén. A kutatási szakasz előtt és után a szakemberek megmérték a páciensek vérnyomását ülés és fekvés közben, majd 24 órás vérnyomásmérővel is felszerelték az alanyokat - ez számít a pontos vérnyomásmérés általánosan elismert módszerének.
"Semmiképpen sem szeretném, ha a kutatási eredményeink miatt bárki is abbahagyná a jól bevált aerob testmozgását. A séta, a kerékpározás, a sífutás jó hatásfokkal csökkentik a testzsír, a koleszterin és a vércukor szintjét." Bár a kísérleti protokoll napi 30 perces nyújtó gyakorlatot írt elő, de a professzor szerint hasonlóan jó hatása van annak is, ha rövidebb ideig végzünk olyan nyújtó gyakorlatokat, amelyek a láb nagy izmaira, például a combizmokra koncentrálnak. A jógának is hasonló vérnyomáscsökkentő hatása van.
A nyújtásban az a nagyszerű, hogy rendkívül egyszerű beilleszteni a hétköznapi rutinunkba. Nem vagyunk kitéve az időjárás szeszélyeinek, nem terheli meg az ízületeinket, és ez nagyon jó hír az ízületi betegségben szenvedőknek. Ráadásul nem igényel túl sok időt, sokakat pedig éppen a túl nagy időráfordítás tart vissza a rendszeres testmozgástól. "Az esti lazításkor ahelyett, hogy a kanapén üldögélnénk, inkább feküdjünk le a földre, és nyújtsunk tévénézés közben" - javasolta a szakember.
