Anyagcsereváltozás
A Barcelonai Egyetem kutatócsoportja publikált egy tanulmányt a World Journal of Gastroenterology című folyóiratban, amelyből kiderült, hogy az italokban található folyékony fruktóz - a cukor egyik típusa - módosíthatja az energia-anyagcserét, és ez zsírmájat vagy metabolikus szindrómát okozhat. A metabolikus szindróma miatt cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség, illetve magasvérnyomás-betegség is kialakulhat. Aki pedig el van hízva, az hajlamosabb a metabolikus szindróma megjelenésére.
A kísérlet
Miután patkányokat 10 százalékos cukoroldattal tápláltak 14 napon keresztül, a kutatók kimutatták, hogy az anyagcseréjük elkezdett megváltozni. A szakemberek biztosak abban, hogy kapcsolat van a nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása, az elhízás és a metabolikus szindróma között. Ha pedig az elhízást a fruktózfogyasztás okozza, akkor a kettes típusú cukorbetegség megjelenési esélyét is nagyban növelheti.
A kutatók 2018-ban közölték egy fiatal patkányokon végzett kísérlet eredményeit. Ők is megfigyelték az anyagcsere változását, az oxidatív stressz és a gyulladás kialakulását a fruktózszirup fogyasztása után. A szakemberek kijelentették: "a megnövelt fruktózbevitel fontos előidézője lehet a fiatalok anyagcserezavarának". Felhívták a figyelmet arra, hogy a fiataloknak meg kell változtatniuk az étkezési szokásaikat, hogy megelőzzék ezeket a problémákat.
Miben lehet fruktózszirup?
A következő ételekben lehet magas fruktóztartalmú kukoricaszirup:
- üdítők, energiaitalok, sportitalok,
- édességek, jégkrémek,
- kávétejszín,
- szószok, fűszerkeverékek, salátadresszingek, ketchup, barbecue-szósz,
- édesített élelmiszerek, a többi között a gyümölcslevek, a joghurtok és a konzervek,
- kenyér és más pékáruk,
- reggeliszeletek, gabonaszeletek, müzliszeletek, energiaszeletek.
A gyógyszerek és a hízás
Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek hizlalnak. A The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban még 2015-ben közöltek egy cikket , amelyből kiderült, hogy bizonyos gyógyszerek hónapokon át történő szedése testsúlygyarapodással járhat.
Ilyen készítmények lehetnek a következők:
- atipikus antipszichotikumok,
- görcsoldók és hangulatszabályozók,
- vércukorszint-szabályozók,
- a rheumatoid arthritisz kezelésére alkalmazott glükokortikoidok,
- néhány antidepresszáns.
Emellett viszont vannak olyan gyógyszerek is, amelyek fogyasztó hatásúak. Ha új gyógyszert kezdünk szedni és gondunk van a testsúlyunkkal, akkor kérdezzük meg az orvosunkat, hogy az új szer hatással lehet-e a testsúlyunkra.
Az elhízás öngerjesztő folyamat?
Minél hosszabb ideig elhízott valaki, annál nehezebb megszabadulni a fölösleges kilóktól. A Nature Communications című folyóiratban közöltek egy egereken végzett kísérletről szóló tanulmányt 2015-ben, amelynek eredményei alapján azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy minél több felesleges zsírt hordozunk magunkon, annál kevésbé fog a szervezetünk zsírt égetni, és ennek az sLR11 nevű fehérje vagy gén az oka. Úgy tűnik, hogy minél nagyobb mértékű a zsírfelesleg, annál több sLR11-et termel a szervezet. Ez a fehérje pedig blokkolja a szervezet zsírégető képességét, és emiatt nehezebben lehet megszabadulni a súlyfeleslegtől.
Az elhízásgén
Bizonyos esetekben egy hibás gén is felelős lehet az elhízásért. Ezt a gént nevezik zsírtömeg- és elhízásgénnek (FTO). Egy 2013-ban publikált tanulmányban mutatnak rá arra, hogy ez a gén hatással van a következő folyamatokra:
- elhízás,
- az elhízáshoz vezető életmód,
- túlzott mértékű táplálékbevitel,
- a magas kalóriatartalmú élelmiszerek előnyben részesítése,
- a teltség és a jóllakottság érzésére való képesség csökkenése.
A ghrelin nevű hormon kulcsszerepet játszik az evési szokásokban. A gherlin a többi között hatással van a növekedési hormonra és arra is, hogy a szervezet miként raktározza el a zsírt. Az FTO gén aktivitása befolyásolhatja, hogy valakinek mekkora esélye van az elhízásra, mert az FTO hatással van a gherlin mennyiségére.
2017-ben közöltek a Plos One című folyóiratban egy 250, evészavaros ember vizsgálata alapján elkészített tanulmányt , amelyben a kutatók azt is kimutatták, hogy az FTO olyan rendellenességek kialakulásával hozható kapcsolatba, mint például a zabálás és az érzelmi indíttatású evés.
Aki tehát nem tud látványos eredményt elérni az olyan klasszikus módszerekkel, mint az elfogyasztott kalóriák mennyiségének csökkentése, illetve a mozgás, az egyeztessen obezitológus szakorvossal. Elképzelhető, hogy sikertelenségét a cikkben korábban említett okok indokolják.
