Az agy holtig tanul (2. rész)

Néhány évvel ezelőtt jelent meg az első híradás arról, hogy laboratóriumi körülmények között az eddig szaporodásra képtelennek hitt idegsejtek is meg tudnak újulni.

Azóta a feltevés egyértelműen bebizonyosodott, bár az is kiderült, hogy az idegsejtek regenerálódása sokkal összetettebb, lassabb és bonyolultabb folyamat, mint az egyéb testszöveteké. Akárhogy is, ezzel a felfedezéssel mégiscsak az utolsó érv esett ki abból a sorból, amellyel hosszú időn át indokolták, hogy az emberi agy teljesítménye az évek multával elkerülhetetlenül hanyatlik. Részben erre épült az a nézet is, hogy az idős emberek már nem tudnak új dolgokat megtanulni.

A vak is lát?

A nagy felbontóképességű képalkotó eljárások elterjedésével ma már sokkal pontosabb információkat lehet nyerni arról, hogy mi is történik az emberi agyban, amikor az érzékszerveink működnek vagy éppen gondolkozunk. Például felfedezték, hogy a zenészek agyában egyes területek a botfülűekétől eltérő formájúak, kisebb-nagyobb "dudorhoz" hasonló formájú területek is aktívak zenéléskor, amik a zenei érzék nélkülieknél nem úgy működnek. Ez minden bizonnyal a sok évtizedes intenzív gyakorlás következménye, miután hosszú időn át mindig ugyanazt az agyterületet érik bizonyos ingerek.

A komputertomográfos felvételek azt is láthatóvá tették, hogy a vakok agyában a látóidegek is működnek, amikor az ujjaik segítségével a Braille-írást érzékelik. Az a terület, amelyik a tapintási ingerekért felelős, a vakoknál az idők során olyan kapcsolatot alakított ki a látóközponttal, ami bizonyos értelemben korrigálja az érzékszervi fogyatékosságot. Ezt a jelenséget egyébként egyaránt ki lehet mutatni a születésüktől fogva vak vagy a látásukat később elvesztett személyeknél. A látó embereknél viszont nincs ilyen agyi kapcsolat, nyilván azért, mert nincs rá szükségük.

Új módszer a bénulás ellen

Az agy plaszticitásáról nyert új ismeretek alapján új perspektívák nyílnak egyes betegségek gyógyításában. Az agyvérzést szenvedett és egyik oldalukra megbénult betegek mozgáskorlátozottságát az okozza, hogy a megfelelő irányító-koordináló agysejtek súlyosan károsodtak vagy elpusztultak. Az eddig alkalmazott mozgás rehabilitációt újabban kísérletképpen azzal egészítik ki, hogy a páciens ép végtagját sínbe teszik és ezzel mintegy kényszerítik, hogy a béna végtagot használja. Kiderült, hogy két hét folyamatos gyakorlás után az agyban új idegkapcsolatok jönnek létre, amelyek legalábbis részben átveszik az addig mozgásképtelen végtag irányítását. A terápiát az Egyesült Államokban fejlesztették ki, de ma már több európai klinikán is alkalmazzák.

A komputertomográffal készült felvételek nagy segítséget nyújtanak új gyógyító eljárások kifejlesztéséhez. A Magdeburgi Egyetemen például kidolgoztak egy tréninget olyan páciensek számára, akik agyvérzés, agysérülés vagy agydaganat következében ún. látótérkieséssel élnek. Ilyenkor páciens látómezejében állandóan egy fekete folt vibrál, és eltakarja előle látható környezetének részét. A tréning lényege, hogy a betegeknek tekintetüket a monitor egy világító pontjára kell irányítaniuk, miközben e pont körül a másodperc töredékének megfelelő ideig egy kisebb fénypont villan fel rendszeresen.

A látótérkiesés gyógyítása

Ez a kisebb fény valahol a sérült látómező peremén vibrál, vagyis pont abban a szürke zónában, ahol a páciens még épphogy érzékelni tudja. A betegnek arra kell figyelnie, hol tűnnek fel a kisebb fényjelek, és persze anélkül, hogy a tekintetét a nagyobb fix fénypontról elmozdítaná. Így fokozatosan megtanulja, hogy a látás szempontjából kiesett területet ismét érzékelje. A páciensek ezeket a gyakorlatokat otthon, a saját számítógépükön is elvégezhetik. Aki naponta kétszer fél órán át gyakorol, az joggal bízhat abban, hogy fél év elteltével a látótérkiesés által érintett terület lényegesen zsugorodik, vagy akár el is tűnik.

Hasonló elven működnek azok a programok is, amelyek a nyelvtanulást könnyítik meg oly módon, hogy a nehezen kiejthető hangokra "rászoktatják" a gyakorlókat. A japánoknak például nagy nehézségeket okoz az r és l betű kiejtése, mivel az ő nyelvük nem tartalmazza ezeket. A program segítségével a halló- és beszédközpontot egyidejűleg lehet stimulálni és szinte észrevétlenül jelennek meg a gyakorló artikulációjában a számára új hangok. Másoknak a d és t, a b és p hangok közötti különbségtétel megy nehezen. Ha ez a probléma kezeletlen marad, akár egész életre szóló olvasási-helyesírási zavar is lehet a következménye. E meglehetősen gyakori, iskoláskorban jelentkező nehézséget, a legaszténiát is lehet mérsékelni ilyen gyakorlatokkal. A gyerekek agyában a fokozatosan gyorsuló hangokat hallva észrevétlenül "edződik" az egyes hangokat érzékelő agyterület.

Álomban raktározzuk az emlékeket

Az agy rugalmassága, plaszticitása tehát mindenféle tanulási folyamat alapja. A folyamat hatékonyságát nagymértékben növeli, ha eleget alszunk, mégpedig nyugodt körülmények között. Az alvás és a tanulás szoros kapcsolatát korábban csak tapasztalatilag feltételezték, mára azonban egzakt mérésekkel is bizonyíthatóvá vált. A bostoni Massachusetts Institute of Technology kutatócsoportja azt állapította meg, hogy 40-80 százalékos teljesítményingadozást vált ki az előző nap elsajátított információk felidézésében, ha a kísérleti személyek a megszokottnál kevesebbet aludtak. Amikor egész éjjel fent kellett maradniuk, szinte semmit nem tudtak felidézni az előző nap tanultakból. Az ellenőrző tesztek írása közben elvégzett vizsgálatok annál kaotikusabb állapotokat mutattak az agy ingerületvezetésében, minél kevesebbet aludtak.

Az alvás tehát megerősíti az agyunkban végbement, a tanulással kapcsolatos változásokat. Az éjszakai pihenés során történik meg az új információk biztonságos elraktározása. Nem csoda tehát, hogy a kisbabák olyan sokat alszanak. Hiszen ők jószerivel mást sem tesznek egész nap, mint merőben új dolgokat tanulnak.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +11, +16 °C

Délelőtt a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhk is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. Délután a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett időnként megnövekszik a felhőzet, elvétve egy-egy zápor kialakulása sem zárható ki. A szél napközben mérsékelt nyugati lesz. Hajnalban 11, 16 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció