Senki sem szeretik, ha mellőzik, és erre sokféle reakciót adhatnak. Példának okáért Marsha, akinek önértékelése stabil, rosszul érzi magát, amikor megtudja, hogy két barátja kihagyta egy üzenetváltásból, de amikor kiderül, hogy mindez véletlen volt, könnyen megbocsát, és továbblép. Ezzel szemben Lisa, akinek sok nárcisztikus tulajdonsága van, dührohamként éli meg ugyanezt a helyzetet. Nem konfrontálódik nyíltan, hanem passzív-agresszív módon kezdi el visszavágni: a barátai egyik barátjának szándékosan elejt egy olyan információt, amelyről tudja, hogy kínos rá nézve.
A nárcisztikus személy visszautasítása
A Coventry Egyetem kutatói szerint a nárcisztikus emberek hajlamosak agresszívan viselkedni még provokáció nélkül is, de ha valódi vagy képzelt mellőzést élnek át, a reakciójuk rendkívül heves lehet. Ennek oka a „fenyegetett ego” modellje, amely szerint a nárcisztikus személyek sérülékeny önértékelése miatt bármilyen elutasítás mélyen érinti őket. Míg Marsha magabiztos önmagában, ezért nem tekinti egzisztenciális fenyegetésnek, ha kimarad egy beszélgetésből, Lisa úgy érzi, hogy ez alapjaiban rengeti meg a saját értékességébe vetett hitét.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a nárcisztikus személyek, különösen a grandiózus típus, hajlamosak a passzív-agresszív viselkedésre. Ez az indirekt visszavágás lehetőséget ad számukra arra, hogy a felgyülemlett dühöt úgy vezessék le, hogy közben megőrizzék a látszólagos fölényüket – írja a Psychology Today.
A szerzőknek nem volt egyértelmű, hogy a sérülékeny nárcizmus típus miért nem áll kapcsolatban a passzív agresszivitással, de egy lehetséges magyarázat az, hogy a grandiózus nárcisztikusok nagyon érzékenyek a kirekesztés észlelése terén. A sérülékeny vagy rejtett nárcisztikusok esetében közvetlen provokációra lehet szükség, például arra, hogy valaki azt mondja nekik: „nem kedvellek”, hogy agresszív reakciót váltson ki belőlük. A rejtett nárcisztikus személyeket nehezebb felismerni, de vannak árulkodó jelek, írja az nlc.
Óvni ajánlott a nárcisztikust
Veszélyes lehet akár véletlenül is kiközösíteni egy nárcisztikus személyt, mivel ilyenkor bármilyen, korábban bizalmasan megosztott titok könnyen fegyverré válhat a kezükben. Ezért fontos óvni az ilyen emberek törékeny önértékelését, még ha a hízelgés vagy behódolás nem is járható út. Ha az illető közel áll hozzánk, érdemes segíteni neki abban, hogy társadalmilag elfogadhatóbb módon reagáljon a visszautasításra, és elkerülje a konfliktusokat kiváltó helyzeteket. Ha pedig a passzív-agresszív viselkedés már megtörtént, a kutatás szerint érdemes nyíltan elmondani neki, hogy viselkedése fájdalmat okozott, és közösen keresni olyan megoldásokat, amelyekkel jobban tud megbirkózni az elutasítás érzésével.
A kirekesztés érzése különösen nehézzé teszi az életet azok számára, akik túlzott mértékben igénylik a külső elfogadást. Bár ezek a helyzetek megterhelők, a tudatos kommunikáció és a kapcsolatok ápolása hosszú távon harmonikusabb viszonyokat teremthet még az olyan személyekkel is, akiknek a viselkedése időnként kihívást jelent.
