Ne kezdj el dohányozni ! Ha dohányzol, szokj le! Ha valamiért nem szoksz le, tájékozódj! Leginkább így lehetne indítani a cikket, mely a cigarettafüst összetevőiről szól. Hiszen a dohányzási ártalmak kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is a dohányzás teljes mellőzése.
Léteznek alternatívák
Ma már alighanem sokan tudják, hogy elsősorban az égés során keletkező füst és kátrány tehető felelőssé a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A dohányzáskutató Michael Russell professzor örökbecsű mondása szerint: az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátrány miatt halnak meg. Így az ártalomcsökkentés egyik lehetséges módja azoknál a felnőtteknél, akik valamiért nem teszik le a cigarettát, ha legalább a kátrányt és a füstöt mellőzik. Ebben segíthetnek az égés nélkül működő füstmentes alternatívák, ugyanis használatuk közben nem történik égés, és így füst, valamint hamu sem képződik. Vagyis kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek.
Nagy ellenség: a füst
A WHO adatai alapján a dohányzás évente nyolcmillió ember haláláért felelős a világon, emellett számos módon képes károsítani a szervezetet. Ha belegondolunk abba, hogy egyetlen szál cigarettában 7 ezer kémiai vegyület található, akkor nyilvánvalóvá válhat, miért ennyire fontos az ártalmak csökkentése. A füstben lévő anyagok súlyosan károsítják a szervezetet, így a cigaretta elsődleges rizikófaktora számos keringési és tüdőbetegségnek, illetve a daganatok kialakulásának.
A 7 ezer vegyületből 100-150 toxikus, 93-ról pedig az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hivatala (FDA) megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Utóbbiak közül például ilyen a metán, a bután, az arzén, az etánsav, a kadmium vagy az aceton. A füstben lévő szén-monoxid károsítja az oxigénszállításért felelős hemoglobint, a ciánhidrogén pedig a légutakban lévő, csillós hámsejteket. A szén-monoxid e mellett károsítja a nyálkahártyát, a fogakat, az ínyt. Természetesen nemcsak az aktív dohányzók, hanem a környezetükben tartózkodók is ki vannak téve a cigarettafüst káros hatásainak, hiszen a káros anyagok ugyanúgy bejuthatnak az ő szervezetükbe is.
Alternatív technológiák
A dohányzás evolúciója az elmúlt húsz évben jelentősen felgyorsult. Köszönhetően annak, hogy a kutatók felismerték: a dohányzásban az égés és az égés során keletkező füst, valamint kátrány jelentik a legnagyobb veszélyt. Így az ártalomcsökkentés jegyében - a tudománynak és az innovációnak köszönhetően - idővel megjelentek az úgynevezett füstmentes alternatívák, az ezekre áttéréssel különböző fokú ártalomcsökkentés érhető el. Azonban a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy működésbeli különbségek lehetnek.
Az e-cigaretta - dohány helyett - nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát. Míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. A nikotinpára pedig egyáltalán nem tartalmaz dohányt. Szakértők szerint a füstmentes alternatívákkal akár 70-95 százalékkal is alacsonyabb lehet a károsanyag-kibocsátás a cigarettához képest.
Mérsékeltebb kockázatok
Természetesen a dohányzás minden formája káros, így ezek a füstmentes alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen például ugyanúgy van bennük nikotin , amelynek magas a függőségi potenciálja, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Ugyanakkor működési mechanizmusuk alapján képesek csökkenteni a dohányzás során keletkező károsanyag-kibocsátást. Ennek következményeként pedig mérséklődhetnek a dohányzás ártalmai a cigarettázáshoz képest. A dohányzás ártalmait azonban továbbra is egyetlen módon lehet teljes mértékben kiküszöbölni: ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány vagy nikotintartalmú termékeket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére készült.
