A dohányzás hosszú távú élettani hatásait vizsgálta egy amerikai kutatócsoport, melynek során dohányosok, volt dohányosok és nemdohányzók közel 16 000 vérmintáját elemezték ki. Mint kiderült, a dohányfüst a DNS felszínén okoz kémiai változásokat, ettől pedig egyes géneknek megváltozik a működése - ezt nevezik epigenetikus változásnak. A kutatás során elemzett változás neve metiláció: egy metilcsoportba tartozó molekula "ül rá" a DNS felszínére, és befolyásolja azt, hogy egyes gének aktiválódnak-e.
Harminc évig regenerálódik a szervezet
Azt már korábbi kutatások is igazolták, hogy a dohányfüst változásokat idéz elő a DNS-ben, és ezeknek a változásoknak a segítségével felmérhető egyes betegségek, például a rák kockázata. Az új vizsgálat viszont megállapította, mely gének érintettek ebben a folyamatban, mennyire erős a változások kapcsolata a dohányzással, és mely gének játszanak szerepet a betegségek kialakulásában - írja a Szívderítő .
Az amerikai kutatócsoport a nagyszámú minta alapján a génállomány azon területeit kutatta, ahol a dohányzás metilációs folyamatokat indít el. Az érintett gének pedig épp azok, amelyeket a dohányzással kapcsolatos betegségekkel hoznak összefüggésbe. Több mint 2600 olyan területet találtak a kutatók, amelyek statisztikailag különböztek a dohányzók és a nemdohányzók esetében.
Azoknak a résztvevőknek az esetében, akik öt éve hagyták abba a dohányzást, e területek többsége olyan állapotba tért vissza, mintha soha nem dohányoztak volna. Ám a DNS felületi változásai közül néhány még a leszokás után 30 évvel is fennállt. Amikor a volt dohányosok génállományát összehasonlították azokéval, akik soha nem dohányoztak, a 2600 terület közül 185-ben megtalálták ezeket a változásokat. Vagyis bizonyíték van rá, hogy a dohányzás hosszú távon rányomja a bélyegét az emberi génállományra.
Jó hír ugyanakkor, hogy hogy a metilációs folyamatok jó része a dohányzás abbahagyása után leáll, és a DNS számos területe a nemdohányzók DNS-ével azonos képet mutat, vagyis a szervezet igyekszik meggyógyítani magát.
