A mérgező füst árt az agynak, az izmoknak és a sejtek tápanyag-ellátásának is. Dohányzó szülők gyermekeinél pedig gyakran túlsúlyhoz is vezet - írja a német focus.de .
A dohányzás miatt kövérek lesznek a gyerekek
Ha az édesanyák a terhesség ideje alatt dohányoznak, annak a magzatra nézve súlyos következményei vannak. Az olyan mérgező anyagok, mint a nikotin, vagy a szénmonoxid, a véráramon keresztül az embrióba kerülnek, ami gátolja az oxigénnel és más tápanyagokkal történő ellátását. Emiatt a dohányzó szülők gyermekei átlagosan kisebb súllyal, és testhosszal jönnek világra. De akkor miért állítjuk, hogy kövérséget okoz a cigaretta?
A dohányzó nők gyermekei születés után gyorsan és nagymértékben híznak és egyik pillanatról a másikra utolérik a társaikat. A várandósság alatti dohányzás tehát kedvez az első életév súlygyarapodásának. Különböző tanulmányok már bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei a terhesség alatt cigarettáztak, később gyakrabban küzdenek túlsúllyal. Ez az összefüggés ráadásul nemcsak az édesanya, hanem az édesapa szenvedélyére is igaz.
Ahogy azt szakértők már korábban is megállapították, az ok feltételezhetően a magzat örökítőanyagának megváltozásában keresendő. Ha az anya dohányzott a várandósság alatt, a még meg nem született gyermeknek megváltozik a DNS-e, ami hatással van a zsírsejtek fejlődésére és a fölösleges kilókra. Lehetséges, hogy a gyermek étvágyszabályozását is befolyásolja. A pontos mechanizmusok azonban egyelőre még nem tisztázottak.
A dohányzás rontja az agy teljesítményét
Miközben a cigaretta elszívása rövidtávon serkenti a gondolkodást és a figyelmet, úgy tűnik, hosszútávon negatív irányba változtatja meg az agyműködést. Régóta ismert, hogy a dohányzás rossz hatást gyakorol a növekedés egyes érzékenyebb szakaszaiban az agyunkra. Egy terhes nő nikotinfogyasztása megzavarja a csecsemőnél az agyvelő fejlődését, a kamaszok dohányzása pedig olyan agyterületek érését, amelyek a magasabb szintű kognitív teljesítményért felelősek. De a mérgező füst a felnőttek agyában is tartós károsodást okoz. Nemcsak az agyi erek sérülnek, hanem a fehérállomány is. Svájci kutatók bebizonyították, hogy hosszú távon romlik az agyi jelátviteli funkció is. Egy a jelátvitelben fontos szerepet játszó receptortípus mennyisége ugyanis 30 százalékkal alacsonyabb a dohányosoknál.
Összefoglalva tehát károsodik az agyi információáramlás folyamata. Ez a felismerés egybevág egy angol kutatás eredményeivel. Abban ugyanis kimutatták, hogy a dohányzás már 5 év után csökkenti a kognitív teljesítményt. A dohányosok a kognitív teszteken, amelyek nemcsak a rövid-, hanem a hosszú távú memóriát is vizsgálták, a nemdohányosokhoz képest lényegesen rosszabb eredményeket értek el. Úgy tűnik tehát, hogy a dohányzással eltöltött időszak hossza összefüggésben áll az értelmi képességek egyre gyorsabb leépülésével, amelynél az is érvényesül, hogy minél többet szív az illető, annál jelentősebb a romlás mértéke. A cigaretta tehát egy későbbi demencia elkerülhető kockázati tényezője lett.
A dohányzás hiányos tápanyagellátást idéz elő
A dohányzás ezen kívül az ásványi anyagokkal kapcsolatos hiányállapotokhoz is vezet, amelynek végeredményképpen az egész szervezet működésére hatása van. Hogy pontosan miért? Mert minden slukkal úgynevezett szabad gyökök kerülnek be a testünkbe. A szabadgyökök károsítják a testi sejteket és olyan betegségek kialakulásáért felelősek, mint például a rák, az érelmeszesedés, vagy a szívinfarktus.
Az antioxidánsok meg tudják kötni a szabad gyököket, és ezáltal védik is a szervezetünket. Antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik pl. a C- és E- vitamin, a béta-karotin, a szelén, a cink és a réz. A dohányosoknak így ezekből többet is kell fogyasztani. Ehhez jön még az is, hogy a cigarettázás olyan hatást fejt ki a gyomor-bélrendszerben, amely nehezíti a tápanyagok felszívódását, ezért végeredményképpen kevesebb épül be a szervezetbe.
A dohányzás az izomzatra is rossz hatással van
Az, hogy a cigarettázóknál hamarabb elfogy a szulfa, mint a nem cigarettázóknál, szinte közhelyszámba megy. A mérgező dohányfüst azonban nemcsak az állóképességre, hanem az izomzatra is rossz hatással van. A dohányosok izmai ugyanis gyengébbek, és hamarabb elfáradnak, mint a nem dohányosok. A háttérben valószínűleg az oxidatív stressz áll, amely a szabad gyökök miatt keletkezik. A füst alkotóelemei és a gyulladást keltő anyagok, amelyek cigarettázás közben keletkeznek, serkentik az izmok leépülését, miközben blokkolják azokat a sejtek közötti kommunikációs utakat, amelyek az izmok felépítéséért felelősek. Ez pedig végeredményképpen izomtömeg-veszteséghez vezet. Mindehhez hozzájárul még, hogy a csökkent állóképesség miatt nem tudnak a dohányosok megfelelő intenzitással edzeni.
