Egy friss kutatás szerint a hétköznapi beszéd apró változásai is jelezhetik a kognitív hanyatlás, vagyis a demencia korai szakaszát. A gyakori hezitálás, szókeresés vagy töltelékszavak használata ugyanis összefügghet az agy működésének változásaival – számol be a Science Daily a kanadai Baycrest kutatóközpont, a Torontói Egyetem és a York University közös kutatásának eredményeiről.
A demencia sok esetben alattomosan, fokozatosan alakul ki, ezért a korai tüneteket nem mindig könnyű felismerni. A szakemberek szerint azonban bizonyos hétköznapi jelek – például a beszéd megváltozása – már évekkel korábban figyelmeztethetnek arra, hogy romlik az agy kognitív teljesítménye.
A demencia első jele
A kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze a természetes beszéd az úgynevezett végrehajtó funkciókkal. Ezek az agyi folyamatok felelnek többek között a memóriáért, a figyelemért, a problémamegoldásért és a rugalmas gondolkodásért. A résztvevőknek különböző képeket kellett leírniuk saját szavaikkal, miközben mesterséges intelligencia elemezte beszédük ritmusát és szerkezetét. A rendszer figyelte például:
- a szünetek hosszát,
- a töltelékszavak használatát,
- valamint azt, milyen gyakran akadtak el szókeresés közben.
Az eredmények szerint ezek a finom beszédbeli mintázatok meglepően pontosan jelezhették előre a résztvevők kognitív állapotát. Kiderült: a gyakori szókeresés, a hosszabb szünetek vagy az „ööö”-zés nem csupán fáradtság vagy figyelmetlenség következménye lehet, hanem erősen összefügg a szellemi hanyatlással is.
Kapcsolódó cikk
A beszéd sokat elárulhat az agy egészségéről
A kutatók szerint a természetes beszéd elemzése azért lehet különösen hasznos, mert egyszerűbben alkalmazható, mint a hagyományos memória- vagy figyelemtesztek. A jövőben akár olyan technológiák is segíthetnek a korai felismerésben, amelyek hétköznapi beszélgetések alapján szűrik ki a kognitív hanyatlás első jeleit.
A beszéd időzítése nem csupán stíluskérdés, hanem az agy egészségének érzékeny mutatója
– fogalmazott Dr. Jed Meltzer, a kutatás vezetője.
Nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni
A szakemberek hangsúlyozzák: önmagában attól még senki sem demens, hogy néha nehezebben találja a szavakat vagy lassabban beszél. Az életkor, a stressz vagy a fáradtság is okozhat hasonló tüneteket. A kutatás célja inkább az, hogy hosszabb távon megfigyelhető mintázatok alapján lehessen minél korábban felismerni a kognitív hanyatlást. A szakértők szerint további vizsgálatokra van szükség, de az eddigi eredmények bíztatóak lehetnek a demencia korai diagnosztizálása szempontjából.
