A repülésnek van egy kevésbé ismert egészségügyi kockázata: a magasban a kozmikus sugárzásból is többet kapunk, mint a földfelszínen. Ez különösen azokat érinti, akik munkájuk miatt rendszeresen repülnek. Egy ezt vizsgáló, friss kutatás szerint a pilóták és a légiutas-kísérők körében magasabb a sugárzással összefüggő daganatok miatti halálozás aránya – számol be egy friss amerikai kutatás eredményeiről a CNN.
Daganatok gyakorisága – 12 millió haláleset adatait elemezték
A világűrből folyamatosan érkezik kozmikus sugárzás, amelynek egy része eléri a Földet. A légkör természetes védőrétegként működik, ezért a földfelszínt viszonylag kevés sugárzás éri ebből a forrásból. Nagy magasságban azonban a légkör védőhatása kisebb, így a repülőgépek személyzete fokozottabb expozíciónak lehet kitéve. A JAMA Internal Medicine című folyóiratban augusztus 17-én megjelent kutatás szerint a légiszemélyzet az egyik olyan foglalkozási csoport, amelynek tagjai a legnagyobb átlagos éves ionizáló sugárterhelésnek vannak kitéve.
Kapcsolódó cikk
Harvardi kutatók és bostoni intézmények szakemberei több mint 12 millió halotti bizonyítvány adatait elemezték, és több mint 500 különböző foglalkozási csoportot hasonlítottak össze. A vizsgálatban olyan daganatos betegségekre koncentráltak, amelyek kapcsolatba hozhatók ionizáló sugárzással. Ezek közé tartozik a többi között:
- a leukémia,
- a limfóma,
- a mielóma multiplex,
- továbbá a bőr-, emlő-, pajzsmirigy-, prosztata- és központi idegrendszeri daganatok.
Az eredmények alapján a légiutas-kísérőknél volt a legmagasabb a sugárzással összefüggő daganatok miatt bekövetkezett halálesetek aránya, a pilóták pedig a második helyen álltak. A kutatók számításai szerint a légiutas-kísérőknél mintegy 50 százalékkal volt magasabb a sugárzással összefüggő daganatos halálozás esélye, mint a többi szakma képviselői esetében. A pilótáknál ez a többlet nagyjából 36 százalékos volt. Az abszolút arányokat nézve a légiutas-kísérők haláleseteinek nagyjából 6,9 százalékát, a pilótákénak pedig 6,7 százalékát okozták a vizsgált, sugárzással összefüggő daganatok. A dolgozó népesség egészében ez az arány 5 százalék körüli.
Nem csak a sugárzás állhat a háttérben
A kutatás egyik legfontosabb korlátja, hogy a szerzők nem tudták pontosan megállapítani, az egyes embereket mekkora sugárterhelés érte munkájuk során. A halotti bizonyítványok alapján azt sem lehetett minden esetben pontosan megmondani, hogy valaki mennyi időt töltött ténylegesen repüléssel.
Ráadásul más tényezők is szerepet játszhattak. A légiszemélyzet munkája gyakran jár éjszakai műszakokkal, időzónák átlépésével és jetlaggel, amelyek felboríthatják a szervezet cirkadián ritmusát. A rendszertelen munkarend önmagában is befolyásolhatja a daganatok kialakulásának kockázatát, ezért a kutatás alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy kizárólag a kozmikus sugárzás okozza a magasabb halálozást.
Mennyire kell ettől tartania annak, aki sokat repül?
A kutatás elsősorban hivatásszerűen repülő pilótákról és légiutas-kísérőkről szól, akik rendszeresen, hosszú időn keresztül tartózkodnak nagy magasságban. Ez nem jelenti azt, hogy az alkalmi repülőutak hasonló kockázatot jelentenének. A kutatók szerint ugyanakkor fontos lenne jobban nyomon követni a légiszemélyzet sugárterhelését, illetve esetükben érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani bizonyos szűrővizsgálatokra.
