A Münchausen by proxy a Münchausen-szindróma kivetített formája, vagyis az érintett nem a saját állapotával, tüneteivel kapcsolatban hazudik az egészségügyi dolgozóknak, hanem egy hozzá közel álló személlyel kapcsolatban. Ez a személy rendszerint egy gyerek, akit az érintett - az esetek döntő többségében az anya - ellát vagy gondoz. Enyhébb esetben a szülő csak hazudozik, vagyis valótlanul számol be például éjszakai fulladásról, hasmenésről, magas lázról vagy egyéb panaszokról. Súlyos esetekben a szülő aktívan részt is vesz gyereke megbetegítésében.
Az ilyen szülők nem űzhetik a végtelenségig a hazudozást: ha a kicsik már elég idősek, maguk is elmondhatják az orvosoknak, hogy milyen panaszaik vannak vagy épp nincsenek, illetve azt is, ha anyjuk tesz velük olyasmit, ami miatt tüneteik lehetnek. Legrosszabb esetben viszont a gyerek halála vet véget a helyzetnek - de ez szerencsére nagyon ritka.
Az érintettek többsége vagy egyedülálló anya, vagy olyan családban élő nő, ahol az apa nem különösebben folyik bele a gyerekkel kapcsolatos ügyekbe. Jóval nehezebb meghatározni, hogy mi vezet a betegséghez, de a depresszió vagy az anya egészségügyi rendszerrel kapcsolatos negatív tapasztalatai is szóba jöhetnek.
A Münchausen by proxyt nem lehetetlen észrevenni, csak kell hozzá valaki, akinek a gyerek papírjait vizsgálva feltűnik, hogy az orvosok mindig leírják: a tüneteknek nincs pontos organikus oka. A szakértők az ügyek vizsgálatakor észreveszik azt is, hogy ilyenkor a szülő más szakorvoshoz kezdi hordani a gyereket, igazolható diagnózist viszont egyik esetben sem tudnak felállítani: a laborértékek hol negatívak, hol pozitívak, és a panaszok is változóak.
A Münchausen by proxyról részletes cikket olvashat Betegségek A-Z rovatunkban!
