A demencia nem egyetlen betegség, hanem egy egész csoport: azokat az egészségromboló folyamatokat hívjuk együttesen így, amelyek az idegsejtek pusztulásával, ezzel együtt pedig szellemi hanyatlással járnak. Ahogy az átlagéletkor kitolódik és az emberek egyre hosszabb életet élnek, úgy nő ennek a főként időseket érintő betegségcsoportnak az előfordulása is.
Világszerte nagyjából ötvenmillióra becsülik az előfordulását, de ahogy mindenhol, úgy Magyarországon is csupán becsülni lehet az érintettek számát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már a kétmilliót is meghaladja a 65 évnél idősebbek száma, a hatvanas éveink elejétől pedig a demencia kialakulásának a veszélye tízévenként megduplázódik. Ez alapján kalkulálva az érintettek aránya meghaladhatja a kétszázezret is. A társadalom öregedése miatt a következő években még több magyar embert érinthet ez a betegségcsoport.
Bár a demencia kialakulásában a genetikai háttérnek fontos szerepe lehet (ha a családunk több tagjánál kialakult a betegség, nagyobb eséllyel fordulhat elő nálunk is), az életmódunk is jelentős hatással bír. A kevés mozgás és alvás, a stressz , illetve a káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás) is növelik a kockázatot. Szintén gondot okozhat az egészségtelen, tápanyagokban szegény étrend is. A szellemi egészségünk érdekében tehát érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat!
A rejtvényfejtés nem csodaszer, de segíthet
Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a rejtvényfejtés és a sudokuk, illetve különböző fejtörők megoldása is segíthet megelőzni a demenciát. A frissebb tanulmányok azonban nem találtak egyértelmű összefüggést az intellektuális tevékenységek végzése, illetve a szellemi leépülés között - igaz, ártani sem ártanak, az efféle játékok ráadásul nemcsak szórakoztatóak, de segítenek koncentrálni is, így jó hatással lehetnek az idősekre.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Bár a már kialakult demencia tüneteit nem enyhíti, a megelőzésében fontos szerepe lehet a rendszeres mozgásnak. Már egy hosszabb séta vagy egy könnyed átmozgató torna is felpezsdíti a vérkeringést a végtagokban és az agyban is, illetve enyhítheti az ízületi gyulladások és fájdalmak mértékét. Gyakorlatilag bármilyen mozgásforma segíthet, amit jólesik csinálni, időseknél például kimondottan népszerű a tánc , ami a mozgáskoordinációt is javítja, és nem utolsósorban kimondottan szórakoztató. Persze a fokozatosság az idősek számára kiemelt fontosságú, főleg ha korábban sokáig nem mozogtak. Ne akarjunk azonnal maratont futni, kezdetben egy hosszabb séta is hatásos lehet.
Segít a helyes étrend is
A megfelelő étkezésnek a betegség megelőzésében és a mentális hanyatlás lassításában is fontos szerepe lehet. A chicagói Rush University Medical Center szakemberei néhány éve kidolgoztak egy olyan étrendet, amely kimondottan a szellemi leépülést hivatott meggátolni. A MIND-diéta névre keresztelt étrend tulajdonképpen a mediterrán étrend és a magas vérnyomáscsökkentésére alkalmazott DASH diéta ötvözete. Összesen 15 élelmiszercsoportot soroltak fel, tíz olyant, ami jót tesz az agynak, illetve öt olyant, amit javasolt elkerülni. Ajánlják például a zöld leveles zöldségeket és általánosan a zöldségféléket, az olajos magvakat, a bogyós gyümölcsöket, a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a halakat, a szárnyasokat, az olíva olajat és a bort. A nem ajánlott ételek pedig a vörös húsok, a vaj és a margarin, a sajt, a péksütemények és édességek, valamint az olajban sült ételek. Szakemberek szerint ez a diéta akár 30-35 százalékkal csökkentheti a leggyakoribb demenciának számító Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
Idős embereknek nagyon fontos lehet rendszeresen dióféléket fogyasztani, az ebben található polifenolok segíthetnek megelőzni a szellemi hanyatlást, és serkentik az agy vérellátását. Jó hatásuk lehet például a magas omega-3 tartalmú élelmiszereknek (bizonyos halfélék, avokádó), a zsírsav segíti az egészséges agyi funkciókat is.
Gyógyító hatású a közösség
Magyarországon is egyre több idős ember marad egyedül, a magány pedig rendkívül pusztító hatással bír az egészségükre. Több kimutatás is igazolta, hogy az elszigetelten élők körében sokkal magasabb a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések és a diabétesz kialakulásának az esélye, de a szellemi hanyatlás is gyakoribb, és súlyosabb mértékű az esetükben. Megdöbbentő, de egy tanulmány eredménye szerint 42 százalékkal nagyobb a valószínűsége a demencia kialakulásának azoknál az embereknél, akik senkivel sem tartanak kapcsolatot. A közösségben - akár a családjukban, akár különböző idősotthonokban - élő embereket azonban sokkal több inger éri, jóval aktívabb életmódot élnek és a kedélyállapotuk is sokkal jobb. Ezek pedig mind hozzájárulnak a testi és lelki egészséghez egyaránt.
Legjobban: