Brit és kanadai tudósok arra keresték a választ a University College Londonnál (UCL) dolgozó dr. Sarah Jackson vezetésével, hogy vajon létezik-e bármilyen kapcsolat a csokoládéfogyasztás és a depresszió szimptómái között. Ehhez az egyesült államokbeli Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés ( NHANES ) 2007 és 2008, illetve 2013 és 2014 között rögzített statisztikáit vették alapul. Ezekben az összesen több mint 13 ezer válaszadót két különálló nap kapcsán is részletesen kikérdezték az akkor elfogyasztott ételeikről, a mentális egészségüket pedig egy direkt erre a célra kifejlesztett módszerrel mérték fel.
Hozzávetőleg tíz résztvevőből egy nyilatkozott úgy, hogy a vizsgált két napban fogyasztott csokoládét, az étcsokoládét választók aránya pedig mindössze 1,4 százalékot ért el. A kutatók ugyanakkor kimutatták, hogy utóbbi csoport tagjai között 70 százalékkal ritkább volt a depressziós panaszok előfordulása, miközben a fehér és tejcsokoládé esetében nem találták hasonló összefüggést. A tanulmány szerzői mindazonáltal visszafogottan fogalmaztak az eredmények kapcsán, miszerint azok "némi bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a csokoládéfogyasztás, különösen az étcsokoládé esetében, összefüggésbe hozható a depresszió klinikailag releváns tüneteinek csökkent kockázatával."
Problémát jelent ugyanis, hogy a kutatásból nem derül ki a pontos ok-okozati viszony. Előfordulhat például, hogy valójában nem is az étcsokoládé enyhíti a depressziós panaszokat, hanem pont fordítva, utóbbiak csökkentik az érintettek étcsokoládé iránti étvágyát. Mi több, akár egy olyan harmadik tényező is állhat a háttérben, amely mindkét irányba kihat. Egy dolog biztos: a felmerülő kérdések tisztázása további kutatásokat igényel a témában.
Ezzel együtt a kutatók szerint akad néhány lehetséges magyarázat, hogy miként gátolhatja a keserédes nassolnivaló a szimptómák kialakulását, avagy enyhítheti azokat. A csokoládé is tartalmaz pszichoaktív vegyületeket, beleértve például az anandamid két formáját és néhány biogén amint. Előbbi hasonló hatással bír a kannabinoid-receptorokra, ezáltal ugyanúgy eufóriát okoz, mint a marihuána, míg az utóbbiak közé tartozó feniletilamint a szervezet belső amfetaminjának is nevezik. Fontos szerepet tölt be ugyanis a hangulatszabályozásban, illetve egyes elméletek szerint részt vehet a depresszió kialakulásában is.
A tanulmány a Depression and Anxiety című folyóiratban jelent meg.
Forrás: dailymail.co.uk
