A gazdasági válsághelyzetek, illetve nagy vállalatok bedőlése után több elemzés is születik arról, hogy az adott krízisben főszerepet játszó személyek közül ki tekinthető nárcisztikus személyiségnek, annak minden üzletvezetési hibájával együtt: individualista, felelőtlen és kockázatvállaló irányítás, ami akár bűnözői tevékenyéggel (adóelkerülés, sikkasztás) is párosulhat. Ehhez képest meglepően kevés tudományos kutatás foglalkozik azzal, hogy ezek az emberek hogyan kerültek vezetői pozícióba - ennek járt utána egy új olasz kutatás, amelyet a BBC szemlézett .
Így születnek a "sztárok"
Az átlagos munkavállaló inkább szerénykedik, ezzel szemben a nárcisztikus dolgozó szüntelen veregeti a vállát: kiválóan ért a saját teljesítményének felnagyításához, még ha nincs is oka ennyi önfényezésre. Már egy 2017-es kutatás is megállapította, hogy a nárcisztikusok objektíven mért eredményét messze felülmúlja annak dicsérete.
Mivel a nárcisztikus személy önmagát sokkal alkalmasabbnak véli szinte minden feladatra, ezért tele van ambiciózus tervekkel a jövőre nézve, amivel a főnökét és a HR-osztályt is lenyűgözheti. A világ, különösen a munkahely világa nem mindig igazságos. Ha az volna, akkor nem az arrogáns önimádó kapná meg az előléptetést, hanem a visszafogott viselkedésű, keményen dolgozó kolléga. Mint Ezópusz (és La Fontaine) meséjében, amelyben a lassú, de kitartó teknős megelőzi a hetvenkedő, ám lusta nyulat.
Szélsőséges önértékelés
Az olasz kutatók kétszász vállalatvezető válaszait elemezték ki, akik egy korábbi felmérésben nyilatkoztak a munkahelyi irányításról. Utána a cégvezetőket felkérték, hogy töltsenek ki egy nárcisztikus személyiségtesztet, amely negyven állításpárból áll, például:
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
- az emberek befolyásolásában jó vagyok/nem vagyok jó;
- ha megdicsérnek, néha zavarba jövök/tudom, hogy jó vagyok, mert mindenki mondja;
- ha én irányítanám a világot: már a gondolatától kiráz a hideg/jobb hely volna a világ;
- ragaszkodom ahhoz, hogy megkapjam a megérdemelt tiszteletet/általában megkapom azt a tiszteletet, ami megillet.
Mint látható, e párok egyike mindig nagyobb önértékelésre utal, mint a másik. Az alapján, hogy egy személy hányszor választja a nárcisztikus választ, előre jelezhető, hogy a valós életben hogyan viselkedik hasonló helyzetekben. Az olasz kutatók a válaszokat összevetették az igazgatók önéletrajzával, benne a végzettségükre, szakmai gyakorlatukra és előmenetelükre vonatkozó adatokkal.
Veszélyes a cégre
Mint kiderült, 29 százalékkal gyorsabban érték el az igazgatói státuszt azok a dolgozók, akiknél nagyobb arányban fedeztek fel nárcisztikus személyiségjegyeket. Érdekes részlete a kutatásnak, hogy a családi vállalkozásokra is igaznak bizonyult ez a feltevés. Vagyis a rokonok iránti lojalitás nem állhat az egoista személyek útjába, akik kitartóan menetelnek céljuk megvalósítása felé.
A nárcisztikus személy érvényesülését a neme is befolyásolhatja: a nők körében az olasz kutatók eleve alacsonyabb mértékben tapasztaltak nárcisztikus személyiségjegyeket, mint a férfiaknál. Emellett a nagyobb ambíciókkal rendelkező férfiakkal szemben a HR-esek is megértőbbek lehetnek, míg egy hasonló habitusú nőt kevésbé tolerálnak.
A nárcisztikus munkavállalók gyors előrejutása azért lehet veszélyes a cég számára, mert hiába bíznak a saját képességeikben, mégsem rendelkeznek kellő tapasztalattal, így könnyebben hozhatnak rossz döntéseket. Segíthet, ha a munkaerő-toborzás során minél szélesebb látókörű HR-es gárdát alkalmaznak, akik kiszűrhetik az alkalmatlan jelölteket. A beszélgetés során érdemes a jelentkező véleményét kikérni más pozíciókban dolgozó kollégákról is, így fény derülhet a nárcisztikus vonásokra.
Legjobban: