A tanmese
A herceg eltemette, és a síron egy szép reggel gyönyörű mákvirág nyílt. A hercegnő könnye csordult végig rajta. A herceg csókjával törölte le a könnyet, és már nem fájt annyira a szíve, boldognak érezte magát. Azóta milliók lopnak boldogságot a hercegnőtől, amikor a mákot megmetszik. Aki a könnyeket fölitatja, a hercegnő bódító csókját kapja viszonzásul.
A tanmesét már sokan hallották. Tapasztalt drogosok mesélik kezdő fogyasztóknak. És hozzáteszik: vigyázz, a hercegnő gonosz, a bódulatért a szabadságodat követeli.
A Bennfentes
Azt mondja: Magyarországon eddig mindössze két "beetetés" volt, amikor elsősorban iskolák környékén tűntek föl az elosztók. Az akciók azonban nem hozták a várt sikert, ezért továbbiakra a közeljövőben nem kell számítani. Ahhoz, hogy egy "szűz" droghoz nyúljon, elhatározás kell.
A legtöbb gyerek kíváncsiságból, kalandvágyból kóstolja meg az anyagot, mindig baráti társaságban. Sokaknak az első alkalom egyben az utolsó is, többen azonban újból és újból érezni akarják a bódulatot. Ez már ördögi kör, amiből csak emberfeletti erőfeszítésekkel lehet szabadulni. A kemény droghoz pénz kell, amit sok fiatal kezdetben leginkább szülei meglopásával teremt elő. Még a leggazdagabb családban is nagy a lebukás kockázata, a kölyök előbb-utóbb kénytelen idegeneket is megkárosítani. Tapasztalatok szerint lopni könnyű, ám Magyarországon kevés az orgazda, aki azonnali fizetség ellenében átveszi a cuccot.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A Bennfentes azt mondja, minden korosztályt megtalálni a hercegnő rajongói között. Különbség a fogyasztott drog fajtájában van. A heroinélvezethez legtöbben az előző "beavatások" után jutnak el.
A Koca
Kikéri magának, hogy drogosnak minősítsék. Ő a stimulánsokat csak alkalmanként használja, például akkor, ha bulit rendez, és egész éjszaka talpon kell maradnia. Az anyag nem szerzett uralmat fölötte, pontosan tisztában van azzal, mit tesz, és mikor nem szabad a porhoz nyúlnia. A Koca szellemi foglalkozású. Nem érti, miért ne lehetne liberalizálni a fogyasztást, miért jelent akár egy milligramm anyag börtönveszélyt. Azt gondolja, ha valaki "defektes", az a drogtól függetlenül is az. Nem hiszi el, hogy ép intellektusú ember ne lenne képes szabályozni a saját fogyasztását, önmagát. A Koca úgy véli, sokkal rombolóbb hatású az alkohol, és a környezetszennyezés nagyobb problémát jelent a társadalomnak. Szerinte az, hogy egy-egy társadalom miféle devianciát kezel liberálisan, kulturális kérdés. Mivel az európai kultúra a bortisztelő kereszténységben gyökerezik, az ivászatot fogadja el inkább.
A Kíváncsi
Egyike azoknak, akik évek óta kutatják tudományos módszerekkel a hazai drogfogyasztás alakulását. A kilencvenes évek kezdetétől Paksi Borbála és tudóstársa úgynevezett önbevallásos vizsgálattal kutatja a jelenséget, elsősorban a középiskolások körében. A fővárosban és néhány megyében végzett korábbi vizsgálatok során kiderült: a megkérdezett sok ezer középiskolás 10 százaléka fogyasztott már valamilyen tiltott drogot (marihuánát, hasist, opiátokat, amfetaminokat, hallucinogéneket, kokaint, heroint, szteroidokat) vagy belélegzett oldószereket. A diákoknak szintén 10 százalékát tették ki azok, akik az előbbi szerekhez nem nyúltak ugyan, de használtak már orvosi javaslat nélküli nyugtatót, altatót, illetve alkoholt és gyógyszert együtt.
Paksi Borbála megállapította: a szerek listáját a kannabisz és az inhalációs oldószerek, illetve az alkohol és a gyógyszer együttes használata vezette. A Kíváncsi kiderítette, hogy mára jelentősen változott a helyzet. A megkérdezett gyerekek egynegyede kipróbált már valamilyen tiltott és/vagy legális szert. A tiltott kábítószereket vagy inhalánsokat kipróbálók aránya az évezred végére megkétszereződött. Az iskolások körében a tiltott szerek közül a marihuána a legelterjedtebb, ezt minden hetedik gyerek kóstolta már, majd az LSD, az amfetamin és az Extasy következik. A legális szerek közül a nyugtató vezeti a sort; a marihuána után ezt használják leggyakrabban. Nem növekedett (bár nem is csökkent) a szipuzás mértéke, és nem szorult vissza a gyógyszer és az alkohol együttes élvezete sem.
A drogfogyasztás minden társadalmi csoportban, minden iskolatípusban, minden tanulmányi előmenetel dacára, mindenféle szabadidős tevékenység mellett előfordul - bár nem azonos mértékben. Úgy tűnik, a drogfogyasztás leginkább a kortárscsoporthoz köthető tevékenységgel mutat kapcsolatot. A kábítószer terjedése mellett növekszik a dohányzás mértéke is a korosztályban. Ennek ellenére a Kíváncsi nem tartja tragikusnak a magyarországi helyzetet; a drogfogyasztási mutatók alapján társadalmunk nem "betegebb", mint Európa.
Az Anya Gimnazista volt a Függő, amikor észrevett rajta valami furcsát. Elmondása szerint úgy viselkedett, mint aki részeg vagy súlyos beteg lenne: támolygott, szürkévé vált az arca, tétovák voltak a mozdulatai.
Kezelhetetlenné vált, amiről az Anya kezdetben azt hitte, a lázadó korszak velejárója. Később észrevette, hogy a Függő a legnagyobb melegben is hosszú ujjú felsőkben jár. Mint mondja, akkor esett le neki a tantusz. Kérdőre vonta a gyereket. A Függő megmutatta összeszurkált alkarját az Anyának, aki rémülten figyelte, mint fogy le tíz kilót amúgy is igen vékony csemetéje, hogyan keveredik egyre bonyolultabb helyzetekbe. Egyszer a Függőt mentők vitték el. Akkor sikerült leállni, és sokáig csak füvezett a gyerek. Végül a Függő is vett egy nagy levegőt, és elhatározta, leszokik. Úgy tűnik, most rendben van. Az Anya azt mondja: a szülő valójában tehetetlen szemlélője az eseményeknek. Ahhoz, hogy a gyerek megszabadulhasson a szenvedélytől, egyetlen tényező szükséges - maga a gyerek.
A Függő
Baráti körében szívta az első adagot. Nem beszélték rá, ő maga volt kíváncsi a hatásra. A fű végtelenül jólesett: fölszabadultnak, vidámnak érezte magát. De nem kívánta újból, mert - mint mondja - a fűre nem lehet rászokni. Csak akkor anyagozott, ha ismét összekerült a barátaival. Jointot szívtak, és nagyon jól érezték magukat együtt, jókat nevettek, beszélgettek. Aztán a Függő kezébe került egy technopartit hirdető szórólap. Ezeken az összejöveteleken LSD-vel átitatott bélyeget, Exstasyt lehetett fogyasztani. Az LSD-től úgy érezte, kitágul a tudata. Nem sokkal később ráállt az amfetaminra - ezt már szúrta. Komolyan gondolta az Anyának tett ígéretét, a szervezete is kezdett undorodni az anyagtól. Aztán belépett az életébe egy fiú, aki jelentős mennyiségű füvet vett neki, hogy leállhasson az amfetaminról. Csak ült egész nap, és megállás nélkül szívta a pipát. A fiúval megszakadt a kapcsolat, de jött egy másik - egy heroinista. Kipróbálta azt is. Ma azt mondja: a halál és a heroin szinonim fogalmak. Szerinte a heroin mindent pótol: a szeretetet, a biztonságot, a szexet is. Ha lehunyta a szemét, úgy érezte, övé az egész világ, és semmire nincs szüksége.
De a heroin nagyon drága, és aki rászokott, mindenre képes érte. Később elhatározta, szakmát tanul, de a drog nem engedte koncentrálni, ezért saját elhatározásából elvonásra ment. Nemrég jött ki az intézményből, ahol munkaterápiával, folyamatosan csökkenő gyógyszeradaggal kezelték. Ott ismerkedett meg a nagy szerelemmel. Örül, hogy sikerült leállnia, mert tapasztalatai szerint száz heroinista közül kilencvenöt fölöslegesen próbálkozik. Füvet azóta is szívott, de heroinhoz nem nyúl többé. Az évek alatt sok barátja meghalt, és a Függő úgy véli, a kátyúból csak egy igazi társ húzhatja ki az embert. Most már tudatosan irányítja az életét.
A törvényről azt mondja: hatástalan, és kizárólag a fogyasztók életét nehezíti.
A dílerek ugyanúgy árulnak, mint eddig, a használóknak viszont mind körülményesebb megszerezni a drogot.
A Tárca
Az Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi és Koordinációs Bizottsága nemzeti stratégiát dolgozott ki a drogprobléma vissza-szorítására. A bizottság abból a megállapításból indult ki, hogy a drogok használata, illetve az azzal összefüggésben fellépő egyéni és társadalmi károk az ország meghatározó problémájává váltak mind kriminalisztikai, mind egészségügyi szempontból. A stratégia általános célja, hogy megóvja az emberi méltóságot, a testi-lelki-szociális egészséget.
A dokumentum a többi között szorgalmazza a helyi közösségek (beleértve a családok) együttműködését, a megelőzés terén pedig növelni kívánja a különféle prevenciós programok hatásfokát - iskolai, közösségi és tömegkommunikációs szinten is. A drogokkal kapcsolatba kerülő egyéneket és családokat a kezelési lánc (a detoxikációtól az utógondozásig) minden elemének fejlesztésével kívánja segíteni.
A kínálatcsökkentés terén fontosnak tartja, hogy a maffiaellenes törvény kábítószerekkel kapcsolatos rendelkezéseit végrehajtsák, és azt, hogy a rendvédelmi szervek szakembereit a drogokkal kapcsolatos ismeretekre speciális tantárgy keretében készítsék föl.
Legjobban: