Pán Péterek, akik köztünk élnek

Megrekedt személyiség - hangzik a közkedvelt ítélet mindazok felett, akik egy bizonyos kor után sem hagyták még maguk mögött a szülői házat. Az ilyen esetekre gyakran használják a Pán Péter szindróma kifejezést is, a szakember azonban óvatosságra int.

A hangzatos elnevezést Dan Kiley amerikai pszichológus hozta be a populáris pszichológiába, aki 1983-ban kiadott, nemzetközi bestsellerré vált művében írt a szociálisan éretlen férfiakról. Bár a koncepció a mai napig népszerűnek számít, az állapotot az orvostudomány továbbra sem sorolja a mentális zavarok közé. Ebben, azaz, hogy semmi esetre sem beszélhetünk a Pán Péter szindrómáról betegségként, Gyetvai Viktória mentálhigiénés szakember is egyetért. Véleménye szerint inkább annak vagyunk szemtanúi, hogy a társadalom megváltozik, átalakul, ami a személyiségfejlődésre is kihatással van.

Hol tart egy mai huszonéves?

A fejlődéslélektan evolúciójának egyik legmeghatározóbb egyénisége Erik H. Erikson, aki a nagy előd, Sigmund Freud rendszerét kibővítve, fejlesztve alkotta meg a 20. század közepén saját fejlődéselméletét, amely máig az egyik legkevésbé vitatott tézisnek számít. Erikson meghatározása szerint normális esetben a 13-19 éves kor között lezajló serdülőkort a korai felnőttkor követi egy ember életében, amikor a már kialakult identitással rendelkező személy befejezi a tanulmányait, egyben megjelenik igénye az intimitásra - mi több, képes is intim kapcsolatot létesíteni, azaz megtalálni a párját. Előtérbe kerül a karrierje is, amelyet össze kell tudnia egyeztetni a családon belüli szerepeivel. Ennek alapján tehát nehezen lehetne érett felnőttnek mondani valakit, akinek 30-35 évesen még nincs stabil párkapcsolata, nem szeretne családot alapítani, vagy éppen nem törekszik rá, hogy szüleitől elszakadva önálló egzisztenciát teremtsen magának. Csakhogy ma már nem feltétlenül érvényesek az 50-60 évvel ezelőtti megállapítások.

Miért fordulhat elő, hogy valaki jobban ad a szülei véleményére, mint a párjáéra? Gaál Viktor pszichológus szerint társadalmi jelenségről van szó. Részletek itt.

"A szüleink, nagyszüleink korában egészen más személyes utat jártak be az emberek, mint manapság. Vegyük például az oktatást: az előző társadalmi-politikai rendszerben a szakiskolák, a szakmák nagyon nagy értéket képviseltek. A fiúk 14 éves kortól megtanulták az alapokat egy tanműhelyben, 17-18 évesen levizsgáztak, majd a kötelező sorkatonaság után visszamentek ugyanabba a gyárba dolgozni. Többnyire a párkeresés is lezajlott 18-22 éves kor között, szocpolból vettek maguknak lakást, családot alapítottak, és boldogan éltek az akkori társadalom által ideálisnak tartott életformában. Ezzel szemben egy mai 22 éves fiatal még tanul, pontosabban második-harmadik főiskolai, egyetemi képzését kezdi csak el, hiszen egyetlen diplomával nem tud mihez kezdeni a munkaerőpiacon. És bizony magam is meglepődök azon, ha az utcán sétálva kisbabát látok egy huszonéves pár kezében, mert nagyjából 30 éves korig a legtöbben még csak azon munkálkodnak, hogy megteremtsék a szükséges egzisztenciát a házassághoz és a gyermekvállaláshoz" - mutatott rá Gyetvai Viktória. Hozzátette, értelemszerűen az elköteleződéssel együtt a felelősségvállalás ideje is kitolódott a mai modern társadalomban. Kérdés persze, hogy mikortól és miért számít mindez problémának, Pán Péter szindrómának.

A Pán Péter szindróma nem betegség, csupán egy társadalmi változás eredménye
A Pán Péter szindróma nem betegség

"Kóros vajon önmagában, ha valaki fél felnőni, fél felelősséget vállalni? De hát kiben nincs ma félelem? Miért ne kellene egy 22 éves fiatalnak aggódnia a jövőjét illetően? Úgy tűnik, minél szabadabb lett a világ körülöttünk, annál inkább keressük a stabil pontokat az életben, annál inkább szeretnénk bebiztosítani a jövőnket. Emiatt kitolódik a felelősségvállalás, azaz a párkapcsolati elköteleződés, az otthonteremtés vagy éppen a családvállalás. Ez szerintem egyáltalán nem kóros folyamat, pusztán egy társadalmi változás eredménye" - foglalt állást a mentálhigiénés szakember.

Többszereplős történet

A Pán Péter szindrómaként emlegetett élethelyzet természetesen nem egyetlen ember működéséből indul ki. Hogy valaki hosszú időn át a szülői házban maradhasson, egyértelműen szükség van a szülők kimondott vagy kimondatlan támogatására is. Rendkívül fontos ugyanis, hogy mit kommunikálnak a gyermekük felé arra vonatkozóan, hogy mennyire támogatják a leválását. Ráadásul ezen a téren egészen eltérő, akár kifejezetten ellentmondó is lehet, amit szavakkal kifejeznek, illetve amit tudattalanul közvetítenek.

A fiatal felnőttek kirepülésével együtt jár, hogy az otthon maradt szülőknek újra kell szervezniük az életüket. Emiatt előfordulhat, hogy lényegében ők tartják egyfajta függő viszonyban a fiatalt, mert nekik van szükségük rá, hogy ne költözzön ki. "E tekintetben rendszerint az a legkockázatosabb felállás, ha egyedülálló szülőről, főként, ha egyedülálló anyáról van szó. Olyan erős kötődés jöhet létre anya és fia között, amely megakadályozza, hogy a fiatal férfi kifelé tekintsen, és megtegye az első lépéseket a saját élete felé. És ezt bizony lehet úgy is csinálni, hogy ne legyen feltűnő. Azonban mindannyian fejlődésre születtünk, ez egy belénk kódolt hajtóerő. Amennyiben pedig a két akarat ütközik egymással, az feszültséget fog generálni."

A dolog igazi veszélye abban rejlik, hogy egy ilyen szituáció melegágya lehet különböző függőségek megjelenésének. Az alkohol , a kábítószer vagy éppen a szerencsejáték ismétli a függőséget, egyben egyfajta hamis önállóságot sugall, hiszen az érintett úgy érezheti, hogy saját kezében van a sorsa, hiszen ő szabályozza, hogy mikor és mennyit iszik vagy játszik. Ez az álfüggetlenedés végül súlyos addikciók kialakulásához vezethet. "Ilyen módon valóban meg lehetne közelíteni a témát egészségügyi szempontból is, de attól mindenkit óva intek, hogy betegségként tekintsen a Pán Péter szindrómára. Mondjuk inkább egy befékezett állapotnak" - zárta gondolatait a szakember.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +19 °C
Minimum: +8 °C

Hazánk nyugati felében derült, keleten gomolyfelhős, napos idő a jellemző, majd ott is csökken a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A délnyugatira forduló szél többfelé megélénkül. A csúcshőmérséklet 16 és 22 fok között valószínű. Késő este jobbára 9 és 16 fok közötti értékeket mérhetnek. Jó hír a frontérzékenyek számára, hogy most pár napig nem várható jelentős fronthatás.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra