Mindenki az apjára hasonlít jobban

Tiszta apja ez a gyerek

A Nature Genetics című szaklapban korábban megjelent tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények új utat mutathatnak a genetikai kutatások számára, különösen azokra, amelyek a különböző betegségek genetikai hátterét próbálják feltérképezni. Sok esetben ugyanis nem veszik figyelembe, hogy egy-egy génmutáció az anyától vagy az apától öröklődik-e , pedig a kutatók szerint különböző következményei lehetnek annak, hogy melyik szülőtől ered egy génvariáns.

Az anyától vagy apától öröklünk többet?

"Ez egy kivételesen fontos kutatási eredmény, mely teljesen új irányt mutathat a genetikával foglalkozó szakembereknek" - mondta Fernando Pardo-Manuel de Villena professzor, a University of North Carolina genetikusa, a tanulmány vezető szerzője.

Tovább élnek az idős apák gyerekei Az idősebb korban apává váló férfiak hosszabb úgynevezett telomereket örökítenek át utódaiknak, akik ezért potenciálisan tovább élhetnek - vélik vizsgálataik alapján amerikai kutatók. A részletekért kattintson! "Azt eddig is tudtuk, hogy 95 olyan gén van, melynél igen fontos, hogy az anyától vagy az apától örököltük őket. De ezek mellett még több ezer hasonló alapgén lehet, melyek például befolyásolják, hogy hajlamosak leszünk-e egy betegségre vagy sem. De már nemcsak olyan viszonylag egyszerű genetikai eredetű betegségekről beszélhetünk, mint amilyen például a cisztás fibrózis , melynél egyetlen gén mutációja okozza a betegséget, hanem összetett és jóval gyakoribb kórokról" - tette hozzá. "Ezek közé a betegségek közé tartozik például a cukorbetegség, a szívbetegségek, a szkizofrénia, az elhízás vagy többféle daganatos megbetegedés ."

Az apától származó gének mutációi a hangsúlyosabbak

A kutatás alapját az egyetem egyedülálló egérpopulációja alkotta. A legtöbb laboratóriumi egérpopuláció genetikai szempontból nem túl változatos, de ezeknél az egereknél a kutatók arra törekedtek, hogy minél változatosabb legyen annak a génállománya. Ezért nagyon sokféle, sok helyről származó egeret kereszteztek. Ez a szakemberek szerint jobban leképezi az emberi génállományt is.

A kutatáshoz a speciálisan kitenyésztett egereket tanulmányoztak, méghozzá négy különböző szövettípusból vett genetikai minták alapján. Azt vizsgálták, hogy ezekben milyen génvariánsok vannak, majd azt is felmérték, hogy ezek milyen arányban származnak az anyától, illetve az apától. Úgy találták, hogy bár a a genetikai kódunk fele az anyától, fele az apától származik, mégis inkább az apától származó gének mutációi jelennek meg hangsúlyosabban a genetikai kódunkban.

"Ha van egy negatív hatású mutáció, akkor az gyakrabban eredményez betegséget, ha az apai génállományból származik, mint ha az anyaiból. A mutációknak, génvariánsoknak ezért különböző következményei lehetnek ha az anyától, illetve ha az apától örököljük ezeket" - mondta Pardo-Manuel de Villena professzor.