Miért van szükségünk az adventre?

Miért fontos felkészülni a karácsonyra - az ajándékok és az étel beszerzésén túl? Miben segít hagyományosan az adventi várakozás? Vajon miért volt fontos ez az időszak régen is?

Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsony napja és a megelőző negyedik (András-naphoz legközelebb eső) vasárnap közti - görögkatolikusoknál a hatodik vasárnap közti - időszakot jelenti. Idén december 3-án kezdődik az advent. Eredetileg 40 napig tartott (miként Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában), de a Gergely pápa-féle naptárreform lerövidítette - a keleti keresztényeknél viszont ma is hosszú, ők január 6-án ünneplik a karácsonyt.

Az advent nemcsak a karácsonyi készülődés ideje
Az advent nem csak a karácsonyi készülődés ideje

Év végi számvetés

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére, úgynevezett aranymisére jártak. Tartózkodtak a mulatozástól, a lakodalmaktól. Az advent ugyanis nemcsak a karácsonyi készülődés ideje a családokban, hanem az egyházi év is ilyenkor kezdődik. Maga az advent szó ugyanis eljövetelt jelent - Jézus Krisztusét. A karácsony előtti hetek ezért a hívek számára az eljövetelre várakozással telnek - de a nem vallásgyakorlók számára is hagyományosan lecsendesedésre, év végi számvetésre lehetőséget adó időszak.

Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, de a természeti népek már jóval korábban sok helyen, így nálunk is a fény újjászületésére készültek fel decemberben. A téli napforduló (december 21.) ugyanis az év legrövidebb napja: innentől a sötétség szép lassan ismét átadja helyét a fénynek.

Ez időtájt a természet rendjét követve az emberek többet pihentek, ezért az időszak alkalmas volt - ahogyan ma is az, ha nem engedjük, hogy beszippantson a karácsonyi "őrület" és a hisztérikus vásárlási láz - a befelé fordulásra, a szembenézésre önmagunkkal. A keresztény ember számára ez a megbocsátás és bűnbánat ideje is, amelyet böjttel, önmegtartóztatással egészítenek ki.

Három lila és egy rózsaszín gyertya

A hagyományos adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya található: a vasárnapok sorrendjében a hit, a remény, az öröm és a szeretetet jelképei. Így mind a négy gyertya fontos üzenetet hordozhat hívek és nem hívek számára is. Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtjuk, aztán hetente eggyel több ég a koszorún.

Az advent a nem hívők számára is remek lehetőség rá, hogy a közös gyertyagyújtások összehozzák a családot: ez a nagy beszélgetések és nagy elengedések, megbocsájtások, az összekapaszkodás, a bekuckózás, az ünnepre készülődés, az ajándékkészítés ideje. Mondhatni, az ünnep lelke: segít, hogy a karácsony valamiképp visszanyerje eredeti arcát és ne vesszen el a felesleges költekezésben, külsőséghajszolásban, fárasztó és idegtépő rohanásban.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra