Ezen is múlik, hogy fiunk vagy lányunk születik

Spanyol kutatók kimutatták, hogy a fogantatáskor az anyákat érő stressz szintje is hatással lehet arra, kislánynak vagy kisfiúnak adnak-e életet 9 hónappal később.

A Granadai Egyetem kutatói arra keresték a választ, vajon a fogantatás és a várandósság 9. hete között az anyák szervezetében termelődő kortizol stresszhormon szintje összefüggésbe hozható-e a születendő gyermek nemével. Ahogy a MedicalXpress portál is írja, ehhez összesen 108 nőt vizsgáltak, akiknek rögzítették a kortizolszintjét a fogantatás előtt, alatt és közvetlenül utána, illetve különböző pszichológiai tesztek elvégzésére kérték őket. A kapott adatokat kielemezve a tudósok megállapították, hogy azok a nők, akik mind a teherbeesés előtt, mind utána stresszesen élnek, kétszer nagyobb valószínűséggel adnak életet kislánynak.

várandósság terhesség stressz kortizol baba magzat
Az anya stressz-szintje is meghatározza, hogy milyen nemű babája lesz. Fotó: Getty Images

A várandós nők hajszálait vizsgálták

Az egyetem viselkedéstudományi, farmakológiai és pszichológiai tanszékének kutatói a családalapítás előtt álló, majd később várandós nők hajszálaiból mutatták ki a kortizol nevű stresszhormon szintjét. Azért ezt a módszert választották, mert a várandósság 8-10. hetében vett hajmintából három hónapra visszamenőleg kimutatható a stresszhormonok koncentrációja - lévén ennyi idő alatt kb. egy centit nő az emberi haj. Vagyis egy mintavétellel kaphattak adatokat arról, hogy a fogantatást megelőző és az azt követő időszakban hogyan alakult az alanyok stressz-szintje. Emellett a nőknek a fogantatás kezdetétől egészen a szülésig különböző pszichológiai teszteket is ki kellett tölteniük, amelyek szintén segítettek felmérni a szakembereknek azt, mennyire stresszesen élnek. "Az eredmények minket is megleptek, hiszen egyértelműen kirajzolódott, hogy a kislányt szülő nők hajszálaiban magasabb koncentrációban volt jelen a kortizol. Náluk közel kétszer akkora volt a kortizol koncentrációja, mint azoknál, akik kisfiúnak adtak életet" - mondta María Isabel Peralta Ramírez, a tanulmány vezető szerzője.

Az anya táplálkozása is jelentős szerepet játszik a magzat fejlődésében. A diófélék fogyasztása például kifejezetten jó hatással van a születendő gyermek kognitív képességeire. Kattintson a részletekért!

Az elmúlt években számos tudományos kutatás vizsgálta, hogy az anyát érő stresszhatások miként befolyásolják a magzat és a csecsemő fejlődését. "Több tanulmányban is olvashatunk arról, hogy az anyák emelkedett stressz-szintje összefüggésbe hozható a szülés utáni depresszióval, a később beinduló szoptatással és a csecsemők nehézkesebb idegrendszeri fejlődésével" - sorolja Peralta, ám hozzáteszi, hogy ezek esetében jellemzően a stressz azután éri a kismamákat, hogy már kiderült a várandósság ténye. Ez idáig azonban csak nagyon kevés kutatás vizsgálta a fogantatás előtt és után mérhető stresszt az anyáknál, ezért is különleges a szóban forgó tanulmány, amely a Journal of Developmental Origins of Health and Disease című folyóiratban is megjelent.

A hormonok furcsa játéka

Arra, hogy a fogantatás idején tapasztalt stressz hatására miért éppen kislányból lesz több, a szakemberek egyelőre nem találtak pontos magyarázatot, de vannak feltételezéseik. Az egyik ilyen lehetséges elmélet szerint a szervezet stressz-rendszerének (a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesék) aktiválódása okozza a kortizol-kibocsátás növekedését, ami módosíthatja a szervezetben a nemi hormonok koncentrációját a fogantatás idején. Bár a háttérben zajló pontos mechanizmusok még nem egyértelműek, arra már korábbi kutatások találtak bizonyítékot, hogy minél magasabb a perinatális stressz szintje a kismama szervezetében, annál magasabb a női tesztoszteronok szintje is. Emellett arra is vannak már tudományos bizonyítékok, hogy az X kromoszómát hordozó spermiumok viszontagságos körülmények között hatékonyabban átjutnak a méhnyak nyálkahártyáján - azaz ha a nő stresszes, ezek a spermiumok nagyobb valószínűséggel érik el a petesejtet, mint az Y kromoszómát hordozók.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +11, +18 °C

A napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet, a több és vastagabb felhő a Dunántúlon ígérkezik. Nagyobb eséllyel itt alakul ki eső, zápor, zivatar. Élénk lesz az északnyugati szél, 23, 30 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön frontmentes idő lesz, de a nagy napi hőingás több panaszt is okozhat. A vérnyomás-ingadozás mellett a fejfájás szintén gyakori tünet lehet, a fokozottan érzékenyeknél pedig a görcsös bántalmak felerősödése is várható. Markáns hatások azonban nem érvényesülnek, a hőségmentes idő jót tesz az alvásnak és a pihenésnek. A Dunántúlon kissé változékonyabb idő lesz, ott ingadozhat a hőérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: