Az iskolai bántalmazás fókuszában
A súlyos elhízás előfordulása gyermekkorban valamivel magasabb 2 százaléknál. Egyszerűbben mondva, a legóvatosabb becslés szerint is körülbelül 20 ezer súlyosan elhízott gyermek él ma itthon, ami nagyjából Hatvan város lakosságának felel meg - olvasható az OGYÉI honlapján megjelent közleményben . Az egészségügyi probléma előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így összességében nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, míg a legalacsonyabb százalékokat Közép-Magyarországon lehet kimutatni.
Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amely ráadásul általában kevés sikert eredményez, ezek a gyermekek és családjaik sokat szenvednek. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos elhízás már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli, hanem azért is, mert ezek a gyerekek az iskolában általában a kortárs bántalmazás célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb, illetve többet is hiányoznak, mint normál súlyú társaik.
A gyorséttermek és reklámok felelőssége
További jelentős probléma, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint a következményesen megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég megjelent publikáció szerint az élethosszan át jelentkező kiadások átlagosan gyermekenként mintegy 16 ezer euróra, átváltva nagyjából 5,2 millió forintra tehetők. Bár az elemzések Írországra vonatkoztak, Magyarországon is hasonló arányokkal lehet számolni.
Az állapot súlyosságára és a szövődmények kialakulásának magas kockázatára tekintettel az egészségügyi ellátórendszer figyelme érthető módon a súlyosan elhízott gyermekek kezelésére irányul. A jóval nagyobb esetszám miatt azonban súlyosabb egészségügyi és gazdasági terhet jelentenek a kevésbé elhízott gyermekek, akik sokszor teljesen elkerülik az ellátórendszert. Ebben az esetben a sikeres beavatkozás gátjai a diagnózis hiánya mellett az inaktív életmód és a szükségesnél magasabb kalóriabevitelt propagáló és támogató környezeti, kulturális és gazdasági tényezők. E körben említhetők az iskolák közelében lévő gyorséttermek, az egészséges táplálkozásba kevéssé illeszthető élelmiszerek gyermekeket célzó reklámjai vagy a számítógép és mobiltelefon előtt ülve eltöltött órák száma.
A szakmai szervezetek - köztük a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társaság, a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Védőnők Egyesülete - az OGYÉI felmérése nyomán egy olyan közös szakmai cselekvési tervet, javaslatot készítenek elő, amely jelentősen javíthat az elhízott gyermekek ellátásán.
