Az apai életkor is számít a születendő gyerek egészségénél

Ma már közismert, hogy az anyai életkor előrehaladtával nő a magzat állapotát és a gyermek hosszú távú egészségét befolyásoló kockázatok kialakulásának veszélye. De vajon mi a helyzet az apával?

Egyre elterjedtebb, hogy a párok később, idősebb korban vállalnak gyereket. Az orvosok is elsősorban az anyai tényezőket vizsgálják, amikor a születési kockázatokat mérlegelik, kevés szó esik az apai életkor és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésekről, pedig bizony az apán is sok múlik.

dsa
Idősebb korra több mutáció van jelen az apa örökítőanyagában. Fotó: Getty Images

Nincs abban egyetértés a kutatók és orvosok között, hogy mikortól számít idősnek egy kispapa, de az adatok arra mutatnak, hogy amint az apa eléri a 35 éves kort, csekély, de általános növekedés figyelhető meg a születéskori kockázatok terén, míg 40 éves kor után ez a rizikó már meredeken emelkedik. Szakértők szerint a magasabb kockázat oka az, hogy az ondósejtképződés során a hímivarsejtek DNS-ében évente átlagosan két új mutáció halmozódik fel, tehát idősebb korra több mutáció van jelen az apa örökítőanyagában, és ezek a változások egyértelműen összefüggésbe hozhatók az utódokban megjelenő genetikai mutációk, valamint egyéb rendellenességek előfordulásával.

Ritka rendellenesség

A monogénes rendellenesség olyan öröklődő genetikai betegség, amely egy gén hibájához köthető. Előfordulása viszonylag ritka. A leggyakoribb öröklött monogénes genetikai betegség Európában a cisztás fibrózis. A betegségnek - amely komolyan megnehezítheti az érintettek életét - "beceneve" is van: 65 rózsaként is emlegetik világszerte.

A rendelkezésre álló adatok alapján az apai életkor előrehaladtával a fogantatáskor újonnan kialakuló monogénes rendellenességek előfordulása növekszik. A monogénes rendellenességek a fogantatás után, a magzati korban gyakran nem ismerhetőek fel, mert vagy nem járnak ultrahangeltéréssel, vagy az ultrahangeltérés csak későn, a terhesség harmadik trimeszterében válik láthatóvá, így jellemzően csak a megszületést követően derül ki a szülők számára, hogy gyermekükben kialakult a betegség.

Vannak a cisztás fibrózisnál gyakoribb genetikai rendellenességek is. Ilyen például a Down-kór is, de ezekben az esetekben kromoszóma-rendellenesség áll a háttérben, nem pedig génszintű hiba. Az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően ugyanakkor ezeket a genetikai rendellenességeket prenatális szűrővizsgálattal ki lehet mutatni. Van olyan laborvizsgálat hazai magánklinikán is, amely az anyai vérből mutatja ki, hogy a magzatban kialakult-e a 44 leggyakoribb, apai életkorhoz köthető monogénes rendellenesség.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)