Fontos, hogy még az apróbb sebeket is komolyan vegyünk, hiszen gyakran sietségből – vagy elbagatellizálás miatt – olyan hibákat vétünk, amelyek akár jócskán elnyújthatják a gyógyulási időszakot, vagy különböző szövődményeket okozhatnak.
Nem mossuk ki alaposan a sebet
Ha a sérülésünk nem túl súlyos, azt egy kis odafigyeléssel orvosi segítség nélkül is megfelelőképpen elláthatjuk. Első lépéként mindig mossuk ki alaposan a sebet! Ehhez használjunk tiszta, bőséges, langyos csapvizet, amivel öblítsük át a sebet és annak környékét. Ha a sérülésbe leszakadt bőrdarabok vagy idegen anyagok – például szálka, üvegszilánk, sóder – kerülnek, óvatosan vegyük ki ezeket egy csipesz segítségével.
Aki ismeri a megfelelő lépéseket, nagyobb magabiztossággal látja el a különböző sérüléseket. Ez pedig nemcsak a gyorsabb gyógyulás, de a sérült nyugalmának záloga is.
Elmarad a fertőtlenítés
Sérülés esetén a kórokozók könnyen bekerülhetnek a sebbe, ami fertőzéshez, és így akár komoly gyulladáshoz vezethet. Éppen ezért átöblítés után fontos a fertőtlenítés is, amit ne csak közvetlenül a seb keletkezése után használjuk, hanem rendszeresen, egészen a gyógyulásig. Ehhez válasszunk olyan készítményt, amely alkalmas arra, hogy a sebet, és a sebkörnyéki bőrfelületet is egyaránt fertőtlenítse.
Nem megfelelő készítményt választunk
A modern sebkezelési eljárások sem a zsíros fertőtlenítő kenőcsöket, sem pedig az antibiotikumos hintőporok használatát nem ajánlják. Helyette inkább részesítsük előnyben azokat az úgynevezett nedves sebkezelési módszereket, amelyek elősegítik a sérült terület tisztulását, miközben megakadályozzák a káros baktériumok elszaporodását is.
Szellőztetjük a sebet
Tévedés azt hinni, hogy a szabadon hagyott sérülés előbb gyógyul, ennek inkább az ellenkezője igaz. Fedetlenül sokkal inkább ki van téve az olyan kórokozók támadásának, amelyek a sebbe kerülve és fertőzést okozva jóval elnyújthatják a regenerálódási folyamatot.
Hibás kötszert használunk
Fontos azonban, hogy jó minőségű kötszert válasszunk, és kerüljük a szálakra lebomló, esetleg lejárt eszközöket. Kötözésnél figyeljünk arra, hogy a sebfedő mérete a sebfelületnél 2-3 centiméterrel szélesebb legyen, valamint arra, hogy a teljes felszínen rögzítsük le, hogy elzárjuk az utat a kórokozók elől. Amennyiben nedv- vagy váladékfelszívó párnákat helyezünk a sebre, ezeket ne vágjuk szét, mivel így a bennük található anyagok nem tudnak megfelelőképpen hatni, ráadásul a borításukból kiesve további kárt okozhatnak a sérülésen.
Elmarad a folyamatos kontroll
Gyakori hiba, hogy nem cserélünk rendszeresen a kötszert, ahogy az is, hogy ilyenkor elmarad az újbóli fertőtlenítés. Kisebb sérüléseknél általánosságban elmondható, hogy – ha az előbb nem szennyeződik, ázik el, vagy sérül meg – naponta érdemes cserélni a kötszert ahhoz, hogy elkerülhessük a kórokozók szaporodását és a seb esetleges felázását.
Minden esetben jódot alkalmazunk
A jódtartalmú fertőtlenítőszerek használata nem mindenki számára ajánlott. Kerülni kell nemcsak a jódérzékenyek, koraszülöttek, újszülöttek, csecsemők, illetve a terhes kismamák sebkezelése során, hanem a szoptatási időszakban is. Helyette választhatunk például olyan octenidine-dihidroklorid tartalmú, széles körű baktérium-, gomba- és vírusölő készítményeket, amelyek életkori korlátozás nélkül – folt- és fájdalommentesen – egyaránt kiválóan alkalmazhatóak a sérülések és a sebkörnyék fertőtlenítésére is.
