A kóros aluszékonyság kezelhető, így nemcsak a veronai busztragédiához hasonló balesetek lennének megelőzhetők a szűréssel, hanem az abban szenvedők életminősége is nagyságrendekkel javítható volna.
Szakértők szerint csaknem kétszer nagyobb a kóros aluszékonyság, mint az alkoholos befolyásoltság miatti baleseti kockázat. Nem véletlen, hogy egy uniós előírással összhangban 2015 áprilisa óta Magyarországon is jogszabály írja elő az alvászavar szűrését azoknál a vezetőknél, akiknél felmerül a problémát leggyakrabban okozó alvási apnoe (alvás közbeni légzésleállás) gyanúja. Egy 119 háziorvos bevonásával végzett friss felmérés szerint mégis csupán a praxisok 39 százalékában végzik el rutinszerűen az alvászavar szűrővizsgálatát a jogosítványuk megújítása miatt orvosi vizsgálatra jelentkezőknél.
A családorvosok 15 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem, 46 százaléka pedig csak a rizikófaktorok (például elhízás, magas vérnyomás) miatt külön figyelmet érdemlő pácienseknél kerít erre sort - mondta Torzsa Péter, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság háziorvosi munkacsoportjának tagja, a Semmelweis Egyetem docense.
A kóros aluszékonyságban szenvedők ugyanolyan veszélyesek, mintha alkoholos befolyásoltság alatt állnának, hiszen szó szerint álomittasak. Torzsa Péter saját praxisában eddig már legalább két tucat ilyen pácienst kiszűrt, ami nem jelenti azt, hogy ők nem vezethetnek, pusztán azt, hogy vállalniuk kell a kezelést, illetve az időszakos kontrollt.
A kezelés attól függően változik, hogy mi okozza az alvási apnoét, lehet műtét, a légutak átjárhatóságát segítő protézis, illetve az úgynevezett folyamatos pozitív nyomású légsínterápia (ez utóbbi egy maszk, amit alvás közben kell viselni, és ami szükség esetén kinyitja a légutakat) - ismertette Benedek Pálma, az alvástársaság vezetőségi tagja.
Forrás: magyaridok.hu
