5 dolog, amit agyunk alvás közben tesz

A kutatások természetesen az évek alatt egyre több dolgot fedtek fel az alvásról. Ezekből szemezgettünk.

Az agy álmunkban döntéseket hoz

Ezt tudta? A népesség közel tíz százalékát érintheti a krónikus álmatlanság: vagyis ha az alvási nehézségek, a gyakori ébredések legalább egy hónapig tartanak. Azonban még mindig meglehetősen keveset tudunk a betegségről. A részletekért kattintson ! Agyunk alvás közben nem csupán információkat dolgoz fel, hanem cselekvésekre is felkészít minket: gyakorlatilag úgy hozunk döntéseket, hogy nem vagyunk tudatunknál. A Current Biology szaklapban korábban megjelent tanulmány szerint az agy alvás közben komplex ingereket dolgoz fel és ezt az információt használja fel ébrenlét közben döntéshozatalhoz.

Minderre a kutatók úgy jöttek rá, hogy két csoport valamelyikébe sorolható, hangosan kiejtett szavakat kellett kategorizálni a hallgatótól balra vagy jobbra lévő gombok megnyomásával. A kísérletet nem csak ébren végezték a tesztalanyok, hanem elaltatva is: testük reakciói pedig arról árulkodtak, hogy nem csak hallják a szavakat, hanem reagálnak is rájuk. A hallott szavakra viszont nem emlékeztek és nem is tudták felidézni őket.

Az elme megszilárdítja az emlékeket

Miközben alszunk, agyunk megszilárdítja a szerzett emlékeket és információkat, majd asszociációkat hoz létre ezek és a korábbi emlékek között: mind a REM-fázisban , mind pedig azon kívül. Ha eleget alszunk, "le tudjuk betonozni" a fontos információkat, amelyeket később vissza kell idéznünk és kisebb esélye lesz annak, hogy elfelejtünk valamit belőle.

Alvászavar: tünet vagy betegség? Az alvászavar rengeteg embert érint , tízből hat ember nem pihen eleget, vagy alvásminősége nem a megfelelő. Betegségek tünete is lehet, illetve maga az alvászavar is számos egészségi probléma rizikófaktora. A kiváltó okokat mindkét esetben fontos feltérképezni és kezelni. Ha nem alszunk eleget, annak negatív hatása van a hippokampuszra, az agy emlékeket érintő területére. Dr. Matthew Walker, a University of California kutatója figyelmeztet is minket: ha nem alszunk eleget, akár 40 százalékkal gyengébben láthatunk hozzá új információk megtanulásához.

Kreatív asszociációkat hoz létre

A University of California 2007-ben végzett kutatása azt tárta fel, hogy az alvás meglepően jó kreativitásserkentő lehet. Öntudatlan pihenőállapotunk ugyanis olyan agyi kapcsolatokat hoz létre, amelyet ébren nem tudtunk volna létesíteni - ezek vezetnek az ébrenléti úgynevezett "aha!" pillanatokhoz.

Felébredve az emberek 33 százalékkal esélyesebbek arra, hogy asszociációkat hozzanak létre egymástól távol lévő dolgok között.

Kitisztítja a mérgeket

Az agy alvás közben takarít is : és nem is akárhogyan. A University of Rochester 2013-as kutatásainak egy csoportja egerek agyi működésére fókuszált: a vizsgálatok arra mutattak rá, hogy alvás közben az egerek agya a neurodegenerációval kapcsolatos mérgező molekulákat kiveti a szervezetből. Az agyi sejtek közti tér megnő alvás közben, aminek révén az agy ki tudja dobni azokat a mérgező molekulákat, amelyek az ébrenlét közben felhalmozódtak.

Dr. Nedergaard, a kutatás vezetője szerint azért is muszáj aludnunk, mert ennek hiányában az agyunknak nincsen ideje takarítani, ez pedig olyan neurodegeneratív betegségekhez vezethet, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.

Segít a fizikai munkavégzésben

Az agy alvás közben az információkat a rövidtávú memóriából (a motoros kéregből) a hosszútávú memóriába (a temporális lebenybe) vési be: ez a folyamat eddig kifejezetten hasznos motorikus feladatokkal, mozgásokkal kapcsolatos információk tárolására: akár vezetésről, akár teniszezésről vagy táncmozdulatokról beszélünk.

James B. Maas, a Cornell alváskutatója is megerősítette: ha sportolunk vagy bármilyen fizikai cselekvést végzünk és jobbak akarunk lenni benne, akkor nem elég edzenünk vagy gyakorolnunk, többet is kell aludnunk utána !