Mivel a stressz nem specifikus szindróma, a kiváltó inger nem feltétlenül ugyanaz az embereknél - valakinek stresszt okoz egy kígyóval találkozni, míg másnak az a mindennapi munkája -, illetve az adott személynél sem mindig ugyanaz az inger vált ki stresszt, sőt a mértéke is más-más lehet helyzettől függően.
A gyermek nem fél a farkastól, azt sem tudja mi az, de ha sokszor hallja Piroska meséjét, akkor megtanulja, hogy az a farkas megeheti a szeretett nagymamát. Korán megtanuljuk, hogy számukra mi a stresszor, azaz a stresszt kiváltó esemény, s azt is megtanuljuk, miként reagáljunk az ismeretlen helyzetekre. Tehát elmondható, hogy a stressz jórészt szocializációs hatás; a szituáció és az egyéni sajátosságok tranzakciójaként jön létre, amelynek terhelő szintje és átélésének módja változó.
A képzettség is számít
Számos kutatás bebizonyította azt a nagyon érdekes tényt, hogy a diplomával nem rendelkezőket kevesebb stressz éri , az mégis erőteljesebb hatással van egészségükre, mint képzett társaiknak. Az amerikai Stanford Egyetem egyik kutatása során nyolc napon keresztül több mint ezer felnőttet kérdeztek meg arról, hogy milyen nehéz, stresszes helyzet történt vele aznap. Mint kiderült, a nem diplomásokat a tanulmány napjainak 30 százalékában érte stresszes állapot, a főiskolát végzettek körében 38 százalékot mértek, míg az egyetemi végzettségűek 44 százalékban élték meg stresszben a napokat. Az eredmények szerint a napi stresszorok nem véletlenszerűek: a társadalmi helyzetünk nagyban befolyásolja a bennünket ért feszültségi állapotokat. Egy esős nap valakinek csak a kedvét rontja el, míg egy kőműves számára azt is jelentheti, hogy aznap nincs munka, azaz napidíj sem, ez pedig kétségbeejtő lehet. A többdiplomás szülők aggodalma erős, ha gyermekük nem gyakorol eleget brácsán, míg az egyszerűbb emberek nem engedhetnek meg maguknak hangszert, így ez nem jelentkezhet problémaként. Ha valami minden nap megtörténik, az nem feltétlen tűnik stresszornak, hanem inkább az élet rendjének.
Nők és férfiak, idősek és fiatalok
A férfiak és nők agya is egészen másképp kezeli a stresszt. A bostoni egyetemen MRI diagnosztikai berendezésekkel vizsgálták nők és férfiak agyműködését, miközben különböző stresszkeltő képeket mutattak nekik. A nők esetében kétszer is elvégezték a vizsgálatokat - először a menstruációs ciklusuk kezdetén, majd később, már az ovuláció alatt. A havi ciklus kezdetén a nők agyműködése a stresszre adott válaszreakciókat tekintve hasonló volt a férfiakéhoz, ugyanakkor a férfiaknál a stresszre adott reakció még így is jóval magasabb mértékű volt, mint a vizsgálatban résztvevő nőknél. A kutatók feltárták, hogy a nők rendelkeznek egy természetes hormonális adottsággal, amely az agyban létrejövő stresszválaszt szabályozza, ez pedig eltér attól, ami a férfiak agyában megfigyelhető. A kutatók úgy vélik, az általuk rögzített adatok arra utalnak, hogy a nemek közti különbségek a stresszre adott válaszok erősségében hormonálisan befolyásolt tényező. A biológia és az élet rendjének tűnik az is, hogy az évek előrehaladtával egyre kevésbé kezeljük jól a stresszes helyzeteket. A 65 éven felüliek általában erőteljesebben reagálnak a stresszre, mint a fiatalabbak, mert ebben az életszakaszban nincsenek már kitéve olyan sok stresszforrásnak, és elszoktak annak kezelésétől .
