- Mentőt kell hívni életveszély, súlyos sérülés, mérgezés, fulladás vagy szülési vészhelyzet esetén.
- A 112-es segélyhívón pontos információkat kell adni a helyszínről és a beteg állapotáról.
- Nem minden egészségügyi panasz igényel mentőt: sok esetben a háziorvos vagy a 1830-as ügyeleti szám jelenti a megfelelő segítséget.
Magyarországon bárki kérheti a mentők segítségét – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül –, amennyiben akár maga az érintett, akár valaki más a környezetében azonnali egészségügyi ellátásra szorul. Nyilvános, vezetékes és mobiltelefonról egyaránt ingyenesen tárcsázható az készenléti szervek (rendőrség, mentők, katasztrófavédelem) egységes segélyhívószáma, a 112. A hívásfogadó központokban dolgozó operátorok a bejelentés alapján továbbítják a hívást az illetékes készenléti szerv felé: egészségügyi probléma esetén a mentőkhöz.
Milyen esetekben hívhatjuk a mentőket?
Mint az az Országos Mentőszolgálat oldalán olvasható, többféle esetben is felmerülhet a sürgősségi ellátás szükségessége. Feltétlenül hívjunk tehát mentő, ha:
- életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés stb.);
- a beteg balesetet szenvedett, sérülés érte, vagy bármilyen eredetű mérgezés alakult ki;
- megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
- erős fájdalom vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (például fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás);
- olyan magatartászavart észlelünk, amely során a beteg saját vagy mások életét veszélyezteti.
Mi a teendő, ha mentőt hívunk?
A segélyhívás fogadását követően a mentőszolgálat mentésirányítója veszi majd át a telefont, és vezeti végig a segítségnyújtást. Egyfelől riasztja a helyszínre a megfelelő mentőegységet, másfelől szakszerű útmutatással támogatja a betelefonálót az elsősegélynyújtásban. A mentésirányító azonban csak akkor tud segíteni, ha a kérdéseire válaszolva minden, a mentéshez szükséges információt megadunk számára. Mint azt megírtuk, a közelmúltban Szűcs Brigitta, az Országos Mentőszolgálat szóvivője foglalta össze, melyek a legalapvetőbb információk, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a segítség minél hamarabb megérkezzen. Bejelentőként az alábbi kérdésekre kell számítanunk.
- Hol történt az eset? Add meg a pontos címet, vagy ha az nem egyértelmű, akkor azt, hogy hogyan közelíthető meg a helyszín.
- Mi a neved és a telefonszámod? Ez fontos, hogy ha megszakadna a vonal, vissza tudjon hívni a mentésirányítás.
- Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt? Mondd el a legegyszerűbben, a saját szavaiddal – nem szükséges orvosi ismeretekkel rendelkezned.
- Milyen egyéb körülményekkel kell még számolni a mentésnél? Fontos információ az is, ha például több beteg van, vagy a sérült kiszabadításához műszaki mentésre, azaz a tűzoltók bevonására van szükség, mert például beszorult egy gépjárműbe.
A legfontosabb, hogy légy türelmes, hallgasd meg a kérdéseket, és ne tedd le a telefont, amíg nem kapsz erre vonatkozó tájékoztatást a mentésirányítótól!
Kapcsolódó cikk
Ezért veszélyesek az indokolatlan segélyhívások
Sajnálatos, de a készenléti szervek, így a mentők is minden évben rengeteg olyan hívást kapnak, amelyekről utólag kiderül, hogy vagy hamis információkon alapultak, vagy nem igényeltek azonnali intézkedést. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége a napokban a Facebookon tett közzé egy bejegyzést olyan valós bejelentésekről, amelyek indokolatlanul terhelték a mentőszolgálat kapacitásait. Fontos hangsúlyozni, hogy a segélyhívó rendeltetéstől eltérő használata és a valótlan bejelentés egyaránt szabálysértésnek minősül, ezáltal pénzbírság megfizetését vonhatja maga után. Ami pedig még lényegesebb, hogy az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azok életét, akik valóban segítségére szorulnak. Posztjában a szövetség is arra hívja fel a figyelmet: „ha ma megkérdezünk 10 mentődolgozót, hogy mi a legnagyobb probléma jelenleg a mentésben, akkor a többségük biztosan azt fogja mondani, hogy az indokolatlan mentőhívások”.
Néhány példa a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége gyűjtéséből olyan valós esetekre, amikor feleslegesen hívták ki a mentőket.
- A beteg randira készült, megvágta a heréjét borotválkozás során.
- A beteg 6 napja elesett, még mindig fáj a bordája. A helyszínen aztán zuhanyozva fogadta a mentőket, negyedórát váratva őket, amíg elkészült a tisztálkodással.
- A beteg elvágta az ujját, korábbi mentőegység ellátta, otthon hagyta, de hajnali 2 körül ismét hívott, mert szeretett volna inkább sebtapaszt, nem mull lapot
- A betegnek lemerült a vérnyomásmérője, ezért kérte a mentőket, hogy menjenek ki hozzá, mérjék meg a vérnyomását, mert úgy érzi, hogy magas.
- A betegnek hajnali 2 órakor megnyalta a szemét a macskája.
- A beteg nem találja a lakáskulcsát, nagyon megijedt.
Egészségügyi panaszok, amelyekhez nem kell mentő
Olyan egészségügyi problémák is előállhatnak, amelyek ugyan ellátást igényelnek, de nem azonnali ellátást, ezáltal nem kell miattuk mentőt hívni. Munkaidőben ezekkel a panaszokkal háziorvosunkhoz fordulhatunk, munkaidőn túl pedig az egységes alapellátási ügyeleti rendszer tud segíteni. Az ügyelet országszerte a 1830-as telefonszámon érhető el minden hétköznap 16 óra és reggel 8 óra között, hétvégén, valamint ünnepnapokon. Az ügyelethez akut, de nem közvetlenül életveszélyes, a következő háziorvosi rendelésig ugyanakkor nem halasztható panaszokkal fordulhatunk. Ilyen lehet például:
- nagyon magas láz, amely nem csillapítható vény nélküli gyógyszerekkel;
- hirtelen kialakuló fájdalom vagy görcsök;
- bizonytalan hasi vagy mellkasi panaszok;
- krónikus betegségek akut tünetei.
