Kit küldenek, ha a mentőket hívjuk?

Esetkocsi, rohamkocsi vagy éppen M.I.C.U. - az Országos Mentőszolgálatnál többféle mentőegység is készenlétben áll annak érdekében, hogy a bajba jutott emberek a lehető legjobb, leggyorsabb ellátásban részesüljenek. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a mentőegységekről, amelyek évente több tízezer élet megmentésében vállalnak szerepet Magyarországon.

Telefonfülke tetején ragadt papucs, elvesztett lakatkulcs és elfelejtett PIN-kód - milyen esetekben ne hívjuk a 112-es segélyhívót? A témáról bővebben ide kattintva olvashat.

Ha a mentők szóba kerülnek, sokaknak alighanem egy hangosan szirénázó, a félreálló személyautók sorfala között sebesen átsuhanó mentőautó jut eszébe. Valójában azonban a mentési folyamat nem itt kezdődik. Amikor beérkezik egy segélyhívás, a bejelentőtől kapott információk alapján a mentésirányító személyzet dönti el, hogy az adott eset pontosan milyen ellátást igényel. "A felelősség óriási, de felelősséggel nemcsak az adott betegért tartozunk, hanem a következő, esetleg súlyosabb betegekért is, akikhez esetleg később érhetünk ki, ha a mentőegységet előtte indokolatlanul küldtük máshová" - mutatott rá portálunk kérdéseire válaszolva Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. A mentésirányítók munkáját egyfelől egy kikérdezési protokoll, másfelől pedig egy számítógépes döntéstámogató rendszer is segíti.

A vészhelyzet jellegétől függ, milyen mentőegység érkezik a helyszínre
A vészhelyzet jellegétől függ, milyen mentőegység érkezik a helyszínre. Fotó: OMSZ

Az első lépés tehát, hogy a mentésirányítás pontosan meghatározza, milyen típusú segítségre, ezáltal milyen mentőegységre van szükség az adott segélyhívás kapcsán. Azokban az esetekben, amikor a beérkezett információk alapján heveny életveszély valószínűsíthető, a mentésirányító úgynevezett P1-es prioritást határoz meg, azaz a mentőegység riasztása a lehetőségek szerint azonnal megtörténik. Általános elv, hogy ilyenkor a legközelebbi mentőegységet küldik először a helyszínre, majd ezzel párhuzamosan vagy újabb információk birtokában az ellátás szempontjából legmegfelelőbb mentőegységet is odairányítják.

A mentési folyamat a mentésirányítóknál kezdődik
A mentési folyamat a mentésirányítóknál kezdődik. Fotó: OMSZ

Az OMSZ irányítása alatt az alábbi mentőegységek teljesítenek szolgálatot (zárójelben a mentőegység személyzete):

  • mentőgépkocsi (ápoló és mentőtechnikus vagy mentőgépkocsi-vezető)
  • esetkocsi (orvos vagy mentőtiszt, mentőápoló és mentőtechnikus vagy mentőgépkocsi-vezető)
  • mentőtiszti/mentőorvosi kocsi (oxyológus szakorvos vagy mentőtiszt és mentőtechnikus)
  • rohamkocsi (oxyológus szakorvos, mentőápoló és mentőtechnikus vagy mentőgépkocsi-vezető)

Kilenc új mentőhelikopterrel bővül a közeljövőben az OMSZ járműflottája. Részletek itt.

A felsoroltak mellett egyéb, különleges mentőegységek is bevethetők szükség esetén, így gyermek-rohamkocsi, gyermek-mentőorvosi kocsi, mobil intenzív-ellátó egység (M.I.C.U.), mentőhelikopter, mentőmotor vagy tömeges baleseti egység. A mentőegységek egy része nem szállít beteget, hanem a helyszíni ellátásban vesz részt. "Általánosságban elmondható, hogy a mentőegységeink minden olyan felszerelést tartalmaznak, amelyek a sürgősségi betegellátáshoz és a helyszíni beavatkozásokhoz szükségesek. Még a mentőápolóval vonuló alap mentőegységek is minden olyan eszközzel fel vannak szerelve, melyek az ellátás első lépcsőjéhez szükségesek (például újraélesztés, törésrögzítés, szülésvezetés)" - fogalmazott a szóvivő.

Mikor jönnek az életmentő drónok?

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója egy tavaly júniusi sajtótájékoztatón elmondta, a szervezet a jövőben drónokkal is segítené a közterületen rosszul lett emberek ellátását Budapesten. A drónok 3-4 perc alatt a helyszínre tudnának juttatni egy félautomata defibrillátort, ráadásul a főváros teljes területének lefedéséhez mindössze 3-4 ilyen szerkezetre lenne szükség. Győrfi Pál ezzel kapcsolatban elmondta, a fejlesztésről folyamatosan zajlanak az egyeztetések, mert bár a technológia már rendelkezésre áll, a jogszabályi környezet azonban még nem. Hozzátette, a projekt tesztelése a tervek szerint már az idei évben megkezdődhet.

Az OMSZ számokban Az Országos Mentőszolgálat 2018-ban ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, de a szervezet több mint 130 éves múltra tekint már vissza, hiszen az első önkéntes mentőegyesület - Európában az elsők között - 1887-ben szerveződött meg. Az OMSZ sajátossága, hogy nem csupán szállítja a betegeket ("scoop and run" elv), hanem tagjai már a helyszínen komoly, sokszor orvosi szintű beavatkozásokat is végeznek ("stay and play" elv). Ugyancsak szinte egyedülálló, hogy Magyarországon egységes, állami mentőszolgálat működik 254 mentőállomással, 778 mentőegységgel, 7 mentőhelikopterrel, 8000 mentődolgozóval. A tavalyi év során 1,2 millió esetet láttak el a mentők, köztük 30 ezer életmentést és több mint 2000 sikeres újraélesztést. A mentőautók 40 millió kilométert tettek meg: ez annyi, mintha nagyjából ezerszer megkerülték volna a Földet az Egyenlítő mentén.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +38 °C
Minimum: +15, +24 °C

Folytatódik a hőhullám. Sok napsütésre készülhetünk, néhol hőzivatarok kialakulása sem zárható ki. Délután 32, 38 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön is tovább tart a hőség, front nem érkezik. Gyakoriak lehetnek az alvásproblémák, valamint a fáradékonyság és a dekoncentráltság is. A szívbetegeket nagy terhelés éri, gyakoriak lehetnek a keringési problémák. Kerülje a tűző napsütést, és fontos gondoskodni a rendszeres folyadékpótlásról. Egyre többeknél jelentkezhet fejfájás, migrén is, a tartós hőhullám extrém terhelést jelent. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)