A koronavírus-világjárvány továbbra is erősen érinti az - egészségtelen életmóddal összefüggésben is kialakult - alapbetegséggel küzdő embereket, és világszerte súlyos terhet ró az egészségügyi rendszerekre. A koronavírus kutatásának irodalma gyorsan növekszik, és a közelmúltban kiderült, hogy a stresszhez kapcsolódó tényezők, mint például a társadalmi-gazdasági környezet, kulcsszerepet játszhatnak a megbetegedés lefolyásában. A mögöttes neuroimmun interakciókat vizsgáló stresszkutatás azonban eddig hiányzott - ismerteti a Science Direct német és svéd kutatók tanulmányát, amely a Neurobiology of Stress című orvosi szaklapban jelent meg idén januárban.
A stressz az élet sója
A tanulmány azt vizsgálta, hogy a stresszhez kapcsolódó pszichoneuroimmunológiai folyamatok esetleg hozzájárulhatnak-e a fertőzések számának növekedéséhez, és befolyásolhatják-e a COVID-19 lefolyását. Azt már régóta ismeri a tudomány, hogy a stressz és a vírusos megbetegedések között szoros kapcsolat van. A magyar Selye János kutatásai során rámutatott, hogy a stressz hatására az agyalapi mirigy egy hírvivő hormont, ACTH-t termel, amely fokozza a mellékvese-kéreg kortizoltermelését. Mások azt mutatták ki, hogy a stressz mediátorai, a kortizol, az adrenalin, neuropeptidek és neurotrofinok hogyan gyengítik a vírusos betegségek elleni immunvédelmet.
A stresszt a közvélemény általában patogénnek tekinti, amit az orvostudomány számos adattal is alátámasztott. Egyetemeken, főiskolákon jól ismert, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók gyakran megbetegszenek. Több amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében és nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, tehát könnyebben kapnak el fertőzéseket. Ugyanakkor a stressz nem minden formája káros, és egy bizonyos típusú stressz mérsékelheti a vírusfertőzés kockázatát és progresszióját - állítja a tanulmány.
A részben adatelemzés módszerével készült kutatás szerint a krónikus pszichoszociális stressz csökkentése előnyös hatásokkal járhat, és potenciálisan megelőzheti a fertőzéseket, vagy hozzájárulhat a vírusos légúti megbetegedések, így a COVID-19 enyhébb lefolyásához. Olyan tényezőkre kell gondolni, amelyek az egészséges életmódhoz kötődnek, és segítenek magunkat kiegyensúlyozottabbá tenni. Például ilyen a pihentető alvás, a rendszeres sport, a tápanyagdús táplálkozás. Vagy akár a jóga és a humor is, amelyek pozitív pszichoneuroimmunológiai szerepét számos alkalommal igazolták a tudósok.
A kutatók szintén bizonyítottnak találták, hogy a pozitív önértékelés és/vagy a magas életminőség javíthatja a vírusfertőzésekkel szembeni immunválaszt . Ezzel szemben a negatív önkép és/vagy az alacsony életminőség rontja a betegség lefolyását, súlyosságát vagy felépülési idejét. A kutatók szerint rendkívül fontos lenne, ha a kórlapokra rávezetnék a beteg pszichoszociális előzményét is. Tehát azt, hogy az illető milyen krónikus pszichoszociális stresszmutatókkal rendelkezik, például bizonyos markerek alapján mit gondol magáról, milyennek értékeli az életminőségét.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: