-2° - +8°
Kettős front

Derékfájás: nem mindig az az oka, amit hiszünk!

HáziPatika

A hátfájás, derékfájás a mozgásképességet is jelentősen befolyásolhatja: a páciensek se ülni, se állni, se járni nem tudnak. A háttérben azonban nem kizárólag testi tünetek állnak.

Mi a derékfájás valódi oka?

Kinek ne fájt volna már valaha a dereka? A tünetek sokszor gyorsan elmúlnak, máskor viszont tartósan megmaradnak. A járás, az ülés, az állás is tartós fájdalmat okozhat, a páciensek mindennapjait teszik tönkre a testi kínok. "Az ilyen fájdalmak közül minden ötödik válik krónikussá" - mondta a HáziPatika.com megkeresésére Simoncsics Eszter reumatológus.
A derékfájásnak nem csak testi okai lehetnek, derékfájás deréktáji fájdalom krónikus fájdalom krónikus hátfájás pszichoterápia depresszió
A derékfájásnak nem csak testi okai lehetnek
"A krónikus fájdalmakban a pszichés tényező komoly szerepet játszik" - tette hozzá az Egyesített Szent István és Szent László Kórház rehabilitációs centrumában dolgozó orvos. Krónikusfájdalomszindróma alakulhat ki ilyenkor, amelynek nemcsak az időtartama fontos - azaz három hónapnál hosszabb ideig áll fenn -, hanem az is, hogy a szervi okok kizárhatók a tünetek vizsgálata során. 

Így ne görbülj meg

A mai civilizált világban a gerincbetegségek előfordulása sajnos igen gyakori. Helyes tartással, napi mozgással a betegségek többsége megelőzhető, karban tartható, de létezik egy változata, amely ellen úgy tűnik, nem tehetünk semmit. Tudjon meg többet, kattintson a részletekért!

"A krónikus fájdalom szindróma olyan tartós személyiségváltozás, ami tünete valamely más mentális zavarnak" - hangsúlyozta Simoncsics. Minthogy lélektani tényezők is szerepet játszanak, ezért nemcsak mozgásszervi terápiára kell odafigyelniük a szakembereknek, ha krónikussá válik például a hátfájás, hanem pszichológiai, pszichiátriai kezelési módokat is alkalmazniuk kell sok esetben.

"Kétféle fájdalom van: az egyik, amelyik megsebesít, a másik pedig amelyik megváltoztatja az életedet" - idézte a közismert bölcsességet, a krónikus fájdalom szindróma és a hátfájás összefüggéseit elemezve.

A fájdalom nemcsak az agyunkra, hanem a sejtjeinkre is hat - mondta a Nobel-díjas neurobiológus, Eric Kandel test és agy (elme) kapcsolatára hivatkozva. Eszerint a sejtjeink epigenetikusan, azaz nem DNS-alapú (dezoxiribonukleinsav) átörökítéssel, hanem egy bizonyos miRNS - nevezik mikroRNS-nek is - révén emlékeznek a fájdalomra.
Ezek a parányi ribonukleinsavak, miRNS-ek szinte "töredékesek", ám bizonyos környezeti tényezők hatásának átvitelét segítik elő sejtről sejtre, vagy éppen elődről utódra. Így például a fájdalomérzet is képes megváltoztatni sejtjeink működését. A krónikus fájdalom állapotaiban az idegrendszerünk hálózata módosul, és a megváltozott működés miatt "a fájdalomélmény keletkezése" is más.

A krónikus fájdalmakkal egy új tudományterület, a pszichoneuroimmunológia is foglalkozik. Simoncsics kifejtette, hogy fájdalom esetén ugyanis nemcsak az agyunk aktiválódik, hanem ez az érzet hat a belső elválasztású mirigyeinkre (endokrin rendszer) és az immunrendszerünkre is. Különösen ez utóbbi és a fájdalomérzet összefüggéseit vizsgálják az újabb kutatások. Ezek szerint a neuroimmunológiai homeosztázis (az idegi-immunológiai egyensúly) zavara testi betegség megjelenéséhez vezethet, de azimmunrendszerlegyengülése lelki deprimáltságot is kiválthat a rehabilitációs szakember szerint.

Mi a fájdalom?

De mi is az a fájdalom egyáltalán? Erre van tudományos definíció (kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti károsodáshoz csatlakozik), de valójában a kutatók sem tudják megítélni, hogy egy adott személynek mi, miért fáj, hogyan és mennyire fáj - jegyezte meg a reumatológus. Ezeket értékelni csak szubjektív módon lehet - tette hozzá, hiszen nincs objektív mérce.

A fájdalmat ráadásul nemcsak egyéni szubjektív tényezők befolyásolják, külső és belső faktorok is hatnak rá: pszichológiai, társadalmi, biológiai és spirituális tényezőkről beszélhetünk. Ennek megfelelően a problémát sem lehet egyszerűen kezelni: "bio-, pszicho- és szocioterápiák" jöhetnek szóba. Így például a pszichoszomatikus zavarok kezelése is nagyon fontos lehet, de a relaxáció bizonyos típusa, a hipnózis és a zene-, a viselkedés- és a művészetterápia is eredményes lehet. Szociális területen pedig a családterápia jöhet szóba.

Mindez azért is fontos, mert a fájdalommal kapcsolatos viselkedés tanulási folyamat eredménye. A betegek sokszor olyan dolgoktól "tanulnak meg indokolatlanul félni", amelyek egyébként a gyógyulásukhoz szükségesek. Így például a fájdalom bekövetkezését sokan egy rossz mozdulathoz kötik. Éppen ezért minden mozgástól ódzkodnak a továbbiakban, ami nem könnyíti, hanem súlyosbíthatja a helyzetüket.

A szervi okok kizárhatók

Nagyon fontos ezért is a különböző pszichológiai terápiák alkalmazása - a pácienseket meg kell tanítani, hogy mit tehetnek és mit tegyenek a saját érdekükben. Ne féljenek a mozgástól, hanem olyan mozgást végezzenek, ami segíti az állapotuk javulását. Ugyanakkor - minthogy a szervi okok kizárhatók a krónikus fájdalom szindrómában -, műtéttel nem lehet segíteni a hátfájásukon. Ez sokszor lehangolja a betegeket, hajlamosak valami nagyon súlyos dologra, "műtetlenségre" gyanakodni. Gerincsérvet vagy súlyos más problémákat gyanítanak, amit azonban a modern vizsgálatok egyébként kimutatnának, tehát általában nem jogos az aggodalom. (Persze minden esetet alaposan ki kell vizsgálni, és csak akkor lehet a szervi okokat kizárni - tehetjük ehhez hozzá.)

Nagyon fontos az is - Simoncsics szerint -, hogy sok beteg fél a gyógyszeres terápiától. Pedig a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők valóban hatnak az adott szervre, és nemcsak a beteg közérzetét javítják. Minthogy az idegrendszer, az immunrendszer és mozgásszerveink működése is összefügg, ezért a "konzervatív" terápia is hasznos lehet - magyarázta a szakember. A fájdalom csökkentése pedig esélyt ad arra, hogy a betegek többet és jobban mozogjanak, ami hosszabb távon javítja az állapotukat.

A krónikus hátfájás esetén amúgy is lassan érezhető a javulás, de mindenképpen fontos a sokféle terápia együttes alkalmazása ilyenkor. Tehát a mozgásszervi rehabilitációt kiegészíthetik a különböző pszicho- és szocioterápiák. Ilyenkor sokszor a betegek depresszióját is kezelni kell, hogy segíteni tudjanak magukon, ne hagyják el magukat, vagy például ne önmagukat vádolják állapotuk kialakulásáért. Ha túljutottak ezen a szakaszon, a mozgásszervi rehabilitáció is eredményesebb lehet (például csökken a kiesett munkaórák száma, lerövidülhet az egészségügyi ellátás időtartama, csökkenhetnek a gyógyításra szánt költségek).

Simoncsics Eszter szerint "teljes gyógyulásról persze nem lehet mindig beszélni, de a betegek életminősége, közérzete és mozgásképessége jelentősen javulhat a különböző terápiák együttes alkalmazása esetén."

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

december 02. - december 08.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
7 680
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Tiszántúl kivételével sokfelé várható eső, a Bakonyban havas eső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag