A kígyómarás egy méltatlanul keveset említett egészségügyi kockázat, amely évente több mint 140 ezer halálesetet okoz globálisan – írja a BBC. 2017-ben a kígyómarás okozta mérgezés felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elhanyagolt trópusi betegségek listájára is.
Az ellenmérgek általában csak egyetlen vagy néhány rokon kígyófaj mérge ellen hatnak, a legtöbb kígyófajnak pedig nincs specifikus ellenmérge. Ráadásul a meglévő szérumok hatékonysága még egy adott fajon belül is nagyon eltérő lehet a földrajzi eredetű genetikai eltérések miatt. Nem mellesleg a marást elkövető kígyófaj helyes azonosítása, valamint a megfelelő ellenméreg biztosítása is gyakran komoly kihívás az egészségügyi személyzet számára – olvasható egy most megjelent tanulmányban.
Hiperimmun humán donor
A tanulmány szerzői szerint az amerikai Tim Friede vére páratlan lehetőséget kínál egy univerzális ellenméreg kifejlesztéséhez. A férfi vérében talált antitestekről állatkísérletek során kimutatták, hogy azok védelmet nyújtanak kígyómérgek széles körének halálos dózisa ellen.
Friede közel húsz év kezdett hígított kígyómérget fecskendezni a szervezetébe, miközben otthon mérges kígyókat gyűjtött. Így igyekezett immunissá válni a toxinokra, felkészülve arra az esetre, ha véletlenül megmarnák. Ez idő alatt több mint 700 fokozatosan emelt adagot adott be magának a világ legveszélyesebb kígyóinak mérgéből. Ennek eredményeként mára képes túlélni a kobrák, taipánok, fekete mambák, csörgőkígyók és más mérges kígyók harapását. Tekintve, hogy eddig több mint 200 alkalommal marták meg kígyók, erre nagy szüksége is volt.
Felismerve, hogy olyan szintű hiperimmunitást ért el, amely szokatlan egy emberek körében, kapcsolatba lépett kutatói csoportokkal, hogy vegyék fel programjukba, és fejlesszenek ki együtt egy univerzális ellenmérget. A férfi két évtizedes küldetése pedig valóban jelentős előrelépést hozhat a területen.
10-15 évbe telhet az ellenméreg kifejlesztése
Az ellenmérgeket jelenleg úgy állítják elő, hogy kis adag kígyómérget fecskendeznek be állatokba, például lovakba. Immunrendszerük antitestek termelésével küzd a méreg ellen, és ezeket gyűjtik be aztán tőlük terápiás célokra. A méregnek és az ellenméregnek azonban szoros szinkronban kell állnia egymással, mert a kígyómarásban lévő toxinok fajonként változnak. Sőt, a fajokon belül is akadnak variácók – az indiai kígyókból készült ellenméreg például kevésbé hatékony ugyanazon faj harapása ellen Srí Lankán.
Az említett tanulmányt jegyző kutatócsoport új módszerrel oldaná meg a problémát. Ahelyett, hogy a toxin azon részét céloznák meg, amely azt egyedivé teszi, azokat a részeket célozzák meg, amelyek közösek a toxinok egy-egy nagyobb osztályán belül. Ekkor találkozott Dr. Jacob Glanville, a tanulmány első szerzője, a Centivax biotechnológiai vállalat vezérigazgatója e munka közepette találkozott Tim Friedével. „Azonnal azt gondoltam, hogy ha valaki is kifejlesztett a világon e mérgeket széles körben semlegesítő antitesteket, akkor az ő lesz. Így hát felkerestem. Az első telefonbeszélgetésünk során úgy fogalmaztam, hogy »talán furcsán hangzik, de szeretném levenni a véredet«” – emlékezett vissza a szakember.
A kutatók két széles körben hatékony semlegesítő antitestet azonosított a férfitől vett mintákban, amelyekkel a neurotoxinok két nagy osztályát célozhatják meg. Hozzáadtak még egy hatóanyagot, amely további mérgek ellen hatásos. A szérummal végzett egérkísérletek biztató eredményekkel zárultak. A rágcsálók 19 kígyófaj közül 13 mérgének halálos dózisát éltek túl. Emellett a koktél részleges védelmet nyújtott a fennmaradó hat faj mérge ellen is.
„Úgy gondolom, a következő 10-15 évben jöhet létre egy minden egyes toxinosztály ellen hatékony ellenméreg” – véli Peter Kwong, a Columbia Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője. A vizsgálatok ugyanis folytatódnak Tim Friede vérmintáival. „Tim antitestjei valóban egészen rendkívüliek – kiképezte immunrendszerét arra, hogy kialakuljon ez a nagyon-nagyon széles körű védettség” – fogalmazott Kwong professzor.
