A tartós kánikula komoly megterhelést jelent a szervezet számára. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegséggel élők, de akár teljesen egészséges embereknél is kialakulhatnak súlyos panaszok, ha túl sok időt töltenek a hőségben. Éppen ezért fontos felismerni a hőkimerülés és a hőguta tüneteit, hiszen a gyors beavatkozás akár életet menthet. A BBC szakértője osztotta meg, milyen tünetekre kell figyelni, és mit tehetünk vészhelyzetben.
Mi a hőkimerülés?
Hőkimerülés akkor alakul ki, amikor a szervezet már nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletet. Jellemző tünetei lehetnek:
- erős izzadás,
- fejfájás,
- szédülés,
- hányinger,
- izomgörcsök,
- szapora légzés vagy pulzus,
- fokozott szomjúság,
- 38 Celsius-fok feletti testhőmérséklet,
- kisgyermekeknél pedig szokatlan bágyadtság, aluszékonyság.
A hőguta már súlyosabb
A hőguta a hőkimerülésnél jóval súlyosabb állapot: ilyenkor a szervezet már képtelen leadni a hőt, a testhőmérséklet pedig veszélyesen magasra emelkedik. Ez orvosi vészhelyzetnek számít. Azonnali segítségre van tehát szükség, ha valakinél az alábbi tünetek jelentkeznek:
- 40 Celsius-fok feletti testhőmérséklet,
- zavartság vagy tájékozódási zavar,
- gyors légzés vagy légszomj,
- szapora pulzus,
- erős fejfájás,
- az izzadás megszűnése annak ellenére, hogy az illető túlmelegedett,
- hányinger, hányás,
- kipirult bőr,
- görcsroham,
- reakcióképtelenség, vagy akár
- eszméletvesztés.
Kapcsolódó cikk
Mit tegyünk hőkimerülés esetén?
A szakemberek szerint a legfontosabb a test mielőbbi lehűtése:
- vidd az érintettet hűvös, árnyékos vagy légkondicionált helyre,
- lazítsd meg vagy távolítsd el a felesleges ruházatot,
- hűtsd a bőrét nedves törölközővel, vízpermettel vagy hideg borogatással,
- helyezz hideg borogatást a nyakra és a hónaljra,
- itass vele vizet vagy elektrolitpótló italt,
- maradj mellette, amíg jobban nem lesz!
A legtöbb esetben az állapot fél órán belül javul. Ha azonban a tünetek nem enyhülnek, vagy hőgutára utaló jelek jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni.
A megelőzés kulcsfontosságú
A hőség okozta rosszullétek azért különösen veszélyesek, mert gyakran lassan, alattomosan alakulnak ki, és sokan kezdetben egyszerű fáradtságnak vagy „átmeneti gyengeségnek” tulajdonítják a tüneteket. A szervezet azonban ilyenkor már komoly stressz alatt áll: a folyadék- és sóvesztés, valamint a tartósan megemelkedett testhőmérséklet gyorsan felboríthatja a keringés és a hőszabályozás egyensúlyát. Éppen ezért fontos, hogy már az első figyelmeztető jelekre reagáljunk, és ne várjuk meg, amíg súlyosbodik az állapot. A legforróbb órákban tehát
- kerüld a megterhelő fizikai aktivitást;
- igyál eleget – legjobb választás erre a tiszta víz;
- viselj könnyű ruházatot, és
- lehetőség szerint válassz hűvösebb helyet vagy árnyékot! A hőség okozta rosszullétek többsége ugyanis megfelelő odafigyeléssel megelőzhető.
